Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-12-30 / 12. szám
18» értjük ft boxermozgalom indító okait is. A nevezett lap azt mondja: ,, Gyakran a külső látványosság, prooessiók és a missionáriusok követelő fellépése által a chinaiakat falizgatják. Keresztyén chinaiakat elvernek, épületeket rongálnak a pogányok. Erre panaszt emel a mis- aionárius a franczia követségnél, a minek azután az a következménye, hogy a követség a chinai államtól óriási összegű kárpótlást követel. Hogy minő e kárpótlás, kitűnik a kővetkező esetből. Yünanban a lázadók több hétig fogva tartottak egy katholikus missionáriust — a miért azután a chinai kormánytól 1 és i/a millió frank kárpótlást követeltek és meg azt is kapták. Simon nevű lranczia iró 1894-ben a 7-ik kiadást ért müvében azt mondja honfitársairól, a róin. kath. misszionáriusokról, hogy magán érintkezéseikben az európaiakkal, különösen a francziákkal nagyon szeretetreméltók tudnak lenni, de a chinaiakkal és különösen a chinai hatóságokkal szemben a szemtelenségig követelődzők. Az 1870-ben Tientsinben lefolyt mészárlás az által lett előidézve, hogy kath. missionáriusok a szülőknek nem akarták visszaadni gyermekeiket, melyeket azok a Hwangho folyó áradásakor az árvaházba vittek. a missionáriusok megtagadták a gyermekek kiadását, mivel azokat megkeresztelték, * az által a róm. kath. egyház tulajdonává tették. Elvitték messze vidékre a gyermekeket — és ez a gyemiekrablás bö- szitette fel a chinaiakat. Nagy visszaélés a chinai kath. missionál az is, hogy sokszor védelmébe veszi a legnagyobb gonosztevőket is. A hatóságilag üldözött chinai gonosztevő a kath. missió házba menekül, ott kijelenti, hogy keresztyénné akar lenni s kéri, hogy kereszteljék meg. a misszionárius a keresztyén katechumenok sorába felveszi öt, s a franczia kath. missionáriusok nézete szerint az ilyen ember megszűnt chinai alattvaló lenni és a franczia követség védelme alatt áll. Ha a chinai hatóságnak sikerül mégis az ily gonosztevőt elfogni, akkor a missionáriusok panaszt emelnek a franczia követségnél, hogy a keresztyéneket üldözik, aminek a következménye nagy összegű kártérítés kizsarolása a chinai kormánynál. Hatalom, fény és külső tiszteletet követel a róm. kath. misszió Chinában, épen úgy mint az egész világon. Ügyes politikával ki tudja vivni maga részére a világi hatalom védelmét. Simon a franczia chinai követség tagja volt és úgy mint szemtanú beszéli el az eseményeket. Szavaiban nincs okunk kételkedni, mert hiszen azon jelentésekkel egyeznek az evangélikus missionáriusok jelentései is — és Róma követelő, világi hatalom után törekvömodorát, eléggé ismerjük mi is. BELMISSIÓ — A dán belmixsiói egyesület (Kirkelig Fore- ning for den indre Mission i Danmark) őszi összejövetelét Helsingörben tartotta november 20—22-éig. Az első nap istentisztelet tartatott, melyen az egyesület elnöke Beck V. prédikált apóst. csel. 16, 12—40 alapján. Este n városháza tanácstermében vallásos estély volt. Másnap úrvacsorához járultak az egyleti tagok, mely alkalommal Beck Vilmos tartotta a gyó- nási beszédet Üdvüritőnk azon szavai alapján: üd- vösebb adni, mint venni Másnap lelkészi értekezletnek kellett volna lennie, de mivel kevés lelkész jelent meg, az egylet elnöke az összes egyleti tagok előtt felolvasást tartott az egyetemes keresztyén anya- szentegyházról és a szentek egyességéröl. Harmadnapon elintézték az egylet folyó ügyeit s elhatározták, hogy’ az egylet egyes müveit leforditt ltja islaodi nyelvre, miután újabban íslaudbau is vannak buzgó barátjai a belmissiói iránynak. Bámulatos a nagy adakozási kedv a dán bel- mizsiói irány embereinél Alig jelenik meg heti lapjuk anélkül, hogy nagyobb adományokról — és a mi leg szebb, névtelen adományokról, ne hozna jelentést. KÜLFÖLD — China. A Chinai „Szent tanítások“ erős fegyvert adnak a keresztyén ellenes agitáczió kezébe, miután a későbben u keresztyének ellen irányuló pamphletek és brozsürek szerkesztői és olvasói eleitől fogva arról vannak meggyőződve, hogy am i (lásd lösz.) két császárvégrcndelctc értelmében cselekszenek s országuk, meg népük javáról gondoskodnak. A keiesztyónellenos irodalom tulajdonképeni veteményes kertje Posdnejew szerint Hu-nan tartomány. Innét indul ki a sok rüpirat, karrikatura és különböző terjedelmű irat, mely azután az egész tágas birodalomban elterjed. Miután az a rendelte tésük, hogy lehetőleg sokak Ízlésének feleljenek meg. a legkülönfélébb stilus ja i is szerkesztőinek : a tudósok és tmezairók stilus ijan, kötött és kötet len beszédben, illusztráoziokaai v. njlkü.ök: de tartalmuk mindig a legszenteolme . lázitó káromlása és csu Itató tele. A legnéps/.erübb röpiratok azután Chinának sok helyén utána nyomattatnak és terjesztetnek el; még a deli mongol tartományokban is találkozott l\ tanár a keresztyénollenes irodalom termékeivel. — Eme rophatok szerkesztésével és elterjesztésével részint egyesek foglalkoznak, részint társaságok, kik külön ágensokét fogadnak, hogy az iratokat szétosszák a nép között vagy az
