Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1900-12-30 / 12. szám

186 utczai kerítésekre ragasszák. Az ebből szármaóz költségeket önkéntes adományokból fedezik azok részéről, kik az ügy iránt érdeklődnek, ilyenek ne­vezetesen hivatalnokok s különösen a középosztályu kereskedők. Eme keresztyén és idegenellenes irodalom tartalmának jellemzésére egynéhány példa elegendő. Krisztust gyakran álló vagy felfeszitett vadkan képében ábrázolják A mi ..Isten“ képzetünk szá­mára a ehinai t. i. „Tien-tschu“ nevet használ, a mely névvel Krisztus Urunkat is jelzi. A ropha­tok ban azonban a „tschu“(-ur) hieroglyplia más hieroglyphával pótoltatik, a mely ugyancsak úgy ejletik ki, de „disznót“ jelent, Krisztus Urunkat „az égi disznónak“ nevezik. — Az európaiak gyak­ran bakoknak ábrázoltainak. A nép t i. „Jang- shennek“ (a tengeren túl lakók) nevezi a külföl­dieket és azidegenellenes iratokban a „jang ( tenger) hieroglypha helyébe a vele egyhangzásu „janga (bak) hieroglyfját teszik s igy az európaiknak mint külföldieknek neve : „bakok,“ mint keresz­tyéneknek : „disznók,“ vagy „Lu-mao“ azaz „zöld kalaposok,“ a miChinában nagy gyalázat; sokszor a külföldiekre, a keresztyénségre és a keresztelt chinaiakra vonatkozó iratok zöld színben is nyo mattatnak. Emellett a legképtelenebb dolgokkal vádolják a keresztyéneket; pl. egy Hu nanból szár­mazó iratban ez áll: „Az ördögfajzat (az európaiak) valamily fekete büvszernek birtokában van, a mely­nek segítségével egyebek között a chinaiak szemét szúrja ki és agyvelőjüket kiveszi. Ezeket azután eladják az ördögkereskedőknek s részint a fény­képészetnél chémiai czélokra fordittatnak, részint ólommal vegyittetnek, hogy belőle ezüstöt nyerje­nek. Az európaiak szemeit nem használhatják e czélra, azért földieiknek nem is szúrják ki a szemü­ket. Minden a keresztyénséghez áttért ehinai ismeri az ezüst készítés eme módját“. a. ehinai kormány mindezen dolgokat igen jól tudja, A Jangtse-kiang völgyében előfordult zava- rokról való jelentésben a Tsung-li-Jarnen minisz­terei nyíltan f imondották, hogy : „a zavarok leg­közvetlenebb oka az anonym rophatok ; felfüggesz­tik őket a városok falaira, hogy a népet fölizgas­sák és kényelmes ürügyet találjanak a lázadásra.“ A mandarinok a maguk részéről semmit sem cse­rkesznek ellene ; gyakran még maguk az iratok szerkesztői. 1891-ben Hankonban az európaiak kí­vánságára több proletárt fogtak el, midőn keresz­tyén ellenes iratokat osztottak szét, de midőn a bí­róság megtudta, hogy Hu-nan tartomány főnöke maga azok szerkesztője s kiadója, szabadon bocsáj- tották. Posdnejew tanár ezen szavakkal fejezi be eme ehinai irodalomról való fejtegetéseit: „Kétségtelen, hogy mindenki, ki tudósításomat olvassa, velem együtt azon meggyőződésre jutt, hogy Isten és az emberek eme gyalázásának véget kell vetni. Azért Sszükséges, hogy az európaiak elfelejtsenek minden nemzeti, állami és vallásos ellentéteket és az egy Ur Krisztus nevében szövetkezve, egyesült erőkkel követeljék a ehinai kormánytól ezen fajta irodalom teljes elpusztítását. A fent nevezett lap ehhez még a következő kérdést teszi: Vajon nem-e sokkal inkább megszívlelendő most ezen intelem, miután < a ehinai hatóságoktól elhintett mag ezen évben oly szomorú gyümölcseket hozott!“ Mi meg hozzá­tesszük, hogy az európai népek és kormányok po­gánysága, sajnos nem fogja a szükséges egyesség létesülését megengedni! — Az „Evaug. Bund.“ szászországi fiókegylete szept. hó végén tartotta Aunabergben ezidei évi gyűlését, melyen egyebek között Stein, cseh-egeri német újságíró tartott előadást az ausztriai evang. ) mozgalomró'. Saját tapasztalásból adta elő, hogy ; az evangyéliom mikép csinált istentelen emberek­ig bői hívőket. Hangsúlyozta, hogy bár lassan terjed a mozgalom, még sem múló tünet az, a mint a kormány most még gondolja. Érdekes adatokkal illusztrálja azon jellemtelenséget, melyre a róm. ( egyház nevelte az osztrák népet. A népgyüléseken ezerszavu „nem et“ lehet hallani azon kérdésre vajon igazán katholikusok-e a jelenlevők, járnak-e a gyónáshoz, vajon egyházuknak ezen vagy azon ( hittételét elfogadják-e, de a kitéréshez alig egy néhánynak van bátorsága. Nagy reményeket fűz : az előadó a nem socziáldemokrata munkáskörökhöz. : Az egyesület a múlt évben 10 ezer márkát küldött ^ Ausztriába. — — A skót szabad egyház havi lapja szerint az I angol állami egyházban, melyhez az arisztokratia és a magasabb társadalmi körök legnagyobb része tartozik, jelenleg’ 1.920,140. úrvacsorára feljogo­sított tag van, templomaiban van közel 7 millió ülőhely és gyermekistentiszteieteiben 2.410,209 ta­nuló ; ezzel szemben a dissenterek (methodisták, baptisták, presbyterianusok stb ) L.911,921 az ur­■ vacsorára feljogositott tagot számlálnak, közel 8 millió ülőhelyet templomaikban és 3.350,224 ta­nulót a gyermekistentiszteletekben. Egész Nagy- brittániában, Amerikában és a missziói mezőkön az anglikán egyháznak van 3.286,573 felnőtt tagja, mig a diszentereknek 21.523,749. — Bourgesban vagy J—8 száz franczia kath. pap gyülésezett, különösen arról tanácskozván, minő álláspontot foglaljon el a kath. pap a jelenkor tudo­mányos törekvéseivel, eszméivel és a szociális moz­galommal szemben. A szabadelvű többség erősen hangsúlyozta az előbbiekkel való kibékülést, illetve azok elsajátítását és az utóbbiban való tevékeny részvételt. Az egyik előadó a következő jellemző kijelentést tette : „Valamely egyházkerület klérusa I családot képez, melynek atyja a püspök. Nem rab­■ szolgák vagyunk, hanem gyermekek, de gyerme- > kék, kik már nagykorúak. Ha zsinóron akarnak

Next

/
Thumbnails
Contents