Evangélikus Egyházi Értesítő, 1914 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1914-10-31 / 3. szám
62 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. SZ. volna ezt meg, úgy Oroszország uralmát jelentette volna ez a Balkán keleti felén, mert Szerbia nem más, mint orosz helytartóság és az Oroszországból mozgatott Balkán-szövetség kizárólag Ausztria ellen irányult. Angliában épp úgy tudják ezt, mint itt nálunk, Németországban. Ha önök, igen tisztelt Urak, ennek ellenére mégis azt az ítéletet merik megkockáztatni hogy ebben az esetben voltaképen egy kis állam önállóságának egy naggyal szemben való meg- oltalmazásáról van szó, úgy igazán nehezemre esik az önök bona fides-ében hinni. Nem a kis Szerbiáról van itt szó, hanem Ausztriának és a nyugati kultúrának a pánszlávizmussal való élet-halálharcá- ról. Szerbia nem más, mint Oroszország előretolt őrszeme és ezzel az állammal szemben Szerbia „szu- verénitása“ az árnyéknál is kevesebb; így ezt Anglia meg sem oltalmazhatja, mert a valóságban egyáltalán nincs is meg. A világtörténelem részéről ismert leggyávább gyilkossággal Szerbia önönmagát törülte azoknak az államoknak a sorából, amelyekkel az egyenlőség alapján állva érintkezünk. Vájjon mit tett volna Anglia, ha a walesi herceget orozva agyonlőtték volna egy olyan ellenséges kis állam megbízottai, amely folyton-folyvást lázítgatja az íreket ? Vájjon enyhébb ultimátumot küldött volna, mint Ausztria ? Önök azonban minderről egy szót sem szólnak, hanem ahelyett a rettenetes helyzet helyett, amelybe Szerbia és Oroszország juttatta Ausztriát, csupán egy szorongatott kis állam f szükségeit látják, .amelynek segítségére kell sietni? így ítélni már nem is vakság, hanem valóban égbekiáltó gonoszság lenne, ha nem tudnék, hogy Nagybritannia számára más nagyhatalmak létérdekei egyáltalán nem léteznek, mert csak saját létérdekeit és azokét a kis nemzetekét engedi érvényesülni, amelyeknek a fennállása értékes rá nézve. Alapjában véve önökre nézve természetesen Szerbia épp úgy közömbös, mint mi reánk nézve ; igen, Ausztria is közömbös önökre nézve s bizonyára belátják azt is, hogy joga volt Ausztriának Szerbia megbüntetésére. Minthogy azonban az Ausztria mögött álló Németországot meg kellett támadni: Szerbia ártatlan kis állam, melyet meg kell kímélni! Mi következik ebből? Nagybritannia Oroszországgal karöltve Németország ellen indul! Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Nagybritannia áttöri azt a gátat, amely Nyugat- Európát és kultúráját Oroszország meg a pánszlávizmus ázsiai tudatlanságának homoksivatagja ellenében eddig megvédelmezte. Nekünk, németeknek most saját testünkkel kell ezt helyettesítenünk. Mi megtesszük ezt a vér áradatában és feltartóztatjuk. Fel kell tartóztatnunk, mert mi védelmezzük másfél ezredév munkáját egész Európa, sőt — Nagybritannia számára is! De azt a napot, amelyen Nagybritannia ezt a gátat áttörte, a világtörténelem sohasem fogja elfelejteni. ítélete így fog hangzani: azon a napon, amelyen az orosz-ázsiai hatalom rátört Nyugat- Európa kultúrájára, Nagybritannia kijelentette, hogy Oroszországgal kell tartania, mert — „Szerbiának, a gyilkos államocskának a szuverénitását megsértették ! * De nem — az önök irata szerint Szerbia szuve- rénitásának megvédelmezése Nagybritannia nekünk küldött hadüzenetének nem az első, hanem csak a második oka. Az első ok Belgium semlegességének részünkről történt megsértése: „Németország széttépett egy saját maga részéről is biztosított szerződést.“ Emlékeztessem-e önöket arra, miként gázolt át Nagybritannia szerződésen és ünnepélyes Ígéreteken? Hogy áll például Egyiptom dolga? De nem szükséges bővebben részleteznem ezt a szembeötlő és folytatólagos szerződésszegést, mert a nemzetközi jognak még sokkal vérlázitóbb megsértése is szerepel adósságszámlájukon: bebizonyosodott, hogy hadseregük dum-dum lövegeket használ s így a tisztességes hadviselést a legvérengzőbb barbarizmussá sülyesztette. Nagybritannia ezzel örök időkre eljátszotta minden jogát arra, hogy a nemzetközi jog megsértése miatt panaszkodjék. Ámde — ettől eltekintve — önök ismételten elhallgatják a dolog lényegét. Mi nem üzentünk háborút Belgiumnak, hanem csak a következőt jelentettük ki: Minthogy Oroszország és Franciaország arra kényszerítenek minket, hogy két harcvonalon viseljünk egyszerre háborút (ahol 190 millió áll 68 millióval szemben), össze kell omlanunk, ha nem végezhetjük felvonulásunkat Belgiumon keresztül; ezt meg is tesszük, de szorgosan óvakodunk Belgium bármiféle megkárosításától és minden kárt megtérítünk. Szívre a kézzel! Vájjon Nagybritannia, ha hozzánk hasonló helyzetbe került volna, habozott volna-e csak egy pillanatig is, hogy máskép cselekedjék? És — kirántotta volna-e Nagybritannia a kardját a mi érdekünkben, ha Franciaország sértette volna meg Belgium semlegességét hasonló átvonulással ? Nagyon jól tudják önök, hogy mindkét kérdésre nemmel kell válaszolniuk! Birodalmi kancellárunk a tőle már megszokott túlságos lelkiismeretességével kijelentette, hogy bizonyos jogtalanság forog fenn részünkről. Én nem tudnám őt követni ebben az ítéletben, sőt még alaki jogsérelmet sem tudok elismerni, mert olyan helyzetben voltunk, amelyben nincsenek többé formák, hanem csak erkölcsi kötelességek. Dávid is, amikor a végső szükségben elvitte az Úr asztaláról a szentelt kendereket, egészen jogosan cselekedett, mert a törvény betűje megszűnt abban a pillanatban. Önök épp oly jól tudják, mint én: van szükségjog, mely vasat is tör, mennyivel inkább egy szerződést! Vegyék fontolóra helyzetünket! Bizonyítsák be, hogy Németország lelkiismeretlenül teremtett magának szükségjogot, bizonyítsák ezt be arról az óráról, amikor az önök országa is ellenségeinkhez csatlakozott s így nékünk a félvilággal kellett hadba szállanunkl Ezt nem tudják megtenni; augusztus 4-én sem tudták, mégis ezt a legnyomorultabb ürügyet választották, — mert meg akartak minket semmisíteni. Az önök levele után, uraim, el kell fogadnom, hogy önök messzire elhárítják maguktól ezt a szándékot, bár csak személyükre vonatkozólag, de vájjon elhiszik-e önmaguk is és el akarnák-e velem is hitetni valóban, hogy államférfiaik csak azért üzenték meg nékünk a háborút, mert arra határoztuk magunkat, hogy átmasírozunk Belgiumon? Ilyen balgáknak és könnyelműeknek talán mégsem tarthatják államfér- fiaikat! De még nem jutottam a végére. Nem mi voltunk azok, akik Belgium semlegességét elsőízben megsértettük. Belgium, amitől tartanunk kellett s amit most a tények nyomán egyre világosabban látunk, már régóta szövetségben volt Franciaországgal és — önökkel. Franciaország repülőgépei ott röpködtek már Belgium fölött, még mielőtt mi bemasíroztunk, megállapodások jöttek létre Franciaországgal és Maubeuge- ben egész arzenálra való angol löveget találtak, amelyeket még a hadüzenet előtt helyeztek el ott. Ez az arzenál — önök tudják, hol fekszik Maubeuge! — Nagybritanniának Franciaországgal való megegye
