Evangélikus Egyházi Értesítő, 1910 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1910-06-10 / 2. szám
111. évfolyam Budapest, 191* június 10. 2. szám A PESTI ÁG. HITV. EVANG. MAGYAU EGYHÁZ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az .Értesítőt* a pesti ág hitv. evang. magyar egyház oselekvényes tagjai díj nélkül kapják. Előfizetési dij . . 2 koruna Egy szám ára . . 50 fillér 9 Felelős szerkesztő Ivlajba 'VllzxioB, igajtfaló. Budapest, VII., Kottenbiller u. 12. Hirdetések a pesti ág. hitv. ev&ng. magyar egyház nyilvántartói hivatalában Budapest, (IV. kér.. Deák-tér 4.) vétetnek fel. F.gész oldalra terjedő egyszeri hirdetés ara 50 kor., */* oldal 25 kur., Az oldal */« része 14 kor. Az oldal V« része 7 kor. Megjelenik minden évnegyedben, jelenleg 5000 példányban. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Deák-tér 4. TARTALOM: Mikszáth Kálmán. 53. old. — Hunfal vy Pál. 54. old. — Hittan vizsgák rendje. 511. old. — Közgyűlésünk. 59. old. — Iskolai hírek. 59. old. — Adományok. 8D. old. — Prot. Orsz. Arraegylet. ül. old. — Tabitha nöegylet. 61. old. — Mikszáth Kálmán. 62. old. — Ifjúsági egyesületek. 64. old Mikszáth Kálmán t* 1849-Í1910. Hazánkul, egyházunkat, pesti magyar gyülekezetünket nagy veszteség érte. Meghalt Mikszáth Kálmán. Még az imént dicsőítettük őt, mint a magyar irodalom legkiválóbb alakját. Büszkeség töltött el minket, hogy a jelenleg élő legnagyobb magyar költő a mi egyházunk hűséges fia. Az ünneplésnek dicsfényéből néhány sugár reánk is esett. Szakadatlan sorban láttuk ragyogni magyar nemzeti irodalmunk egén egyházunk neveltjeit, Berzsenyit, Kazinczyt, Petőfit, Kossuthot s Mikszáthot. S most egyszerre megszakadt e sor. A vakító lényből átmenet nélkül a sötét éjszakába léptünk. Halálának megdöbbentően váratlan bekövetkezése mélyen szivünkbe nyilai és fokozott erővel kelti fel részvétünket iránta. Siratjuk halálában a nagy magyar írót, ki tehetségének erejével és hóditő varázsával elbűvölt: de siratjuk benne a becsületes, egyeneslelkű, nyílt és őszinte evangélikus presbytert is, őseinknek egy mintaképét, ki amikor mint fejedelmet ünnepelték és magas polcra ültették, nem feledkezett meg egyházáról sem: közénk jött és velünk együtt örült, velünk együtt ünnepelt, velünk együtt dicsőítette az Istent, aki ót megáldotta és általa minket is. Ezért volt oly drága, nagyon drága minekünk. Műveinek, alkotásainak értékét és célját mivel sem jellemezhetjük szebben, mint saját szavaival, melyeket Ő az 1910 április 11. presbvteriális gyűlésen mondott: „Egy ihletett költői gondolat úgy hat az Urnái, mint egy ima. A buzgó fohász fölér egy költői művel. Egy jótett a lélek virága. Egy szépen nyíló virág az anyaföld zsoltára. Mindaz, aki a szépet keresi, az Istent keresi. Aki a szépet gyámolífja, ugyanaz, mintha keresné. A szépnek ^a kultusza egyenértékű a jónak a kultuszával. Es önök, akik az egyházat szolgálják, tökéletesen ott vannak, ahol én, aki a szépet szolgálom. Isten kertjében nyer látszatot úgy az én munkám, mint az önöké.“ Ezért szerettük őt oly nagyon, oly igen nagyon! De őszinte szeretetünk és iránta vak) tiszteletünk ne csak abban nyilvánuljon, hogy emlékét híven megőrizzük, hanem hogy kövessük példáját! Mikszáth Kálmán a vallási türelemnek, a vallásszabadságnak lelkes hirde- lője, apostola volt, igazi evangélikus lélek, ki a vallási békét kereste és ápolta. De azért bátran kijelentette: „ha vészé! -eztetvc látnám a lelkiismereti szabadságot, ha valaki megmerné támadni egyb zunkat, akkor legyenek meggyőződve, hogy a lónyabányai és turopolvai lutheránus papok dédunokája is tudni fogja, mire való kezében o kis vaspenge!“ A v spenge, az ő írótolla,kihullott kezéből, példája azonban örökké fog ragyogni elkünk előtt. Majba Vilmos.
