Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.

BOTTA ISTVÁN: Wichern.

elhanyagolt állapotára, különösen a nagyvárosi gyülekezetek nyomorúságára mutat rá. »Mi a teendő ez ellen a nyomorúság ellen?« — kérdezi és feleletében kifejti a belmisszió egyházi területen elvégzendő feladatait. »Oda kell hatni, hogy az evangélikus egyház körében végül egyetlen tag se legyen, aki Isten tiszta igéjét nem a helyes formában hallgatna, azaz nem a neki megfelelő modon és mindenki a számára igehallgaíásra nyújtott alkalmakat megtalálja, anélkül, hogy keresné. Nem nyugodhatunk és pihenhetünk addig, az eszközök és ntak keresésében, nfi&g ki nem építjük az utat ehhez a célhoz, s nem támadhat egyetlen olyan nehézség seni, mely ennek a célnak elérésében segítőeszközzé ne változna.« (Denkschrift 49. o.) A következőkben a cél elérésére segítséget nyújtó eszközöket és utakat veszi sorra: Az első biblia-társulatok alapítása a Szentírás terjesztésére. Házi istentiszteletek a családi élet megújítására. Bibliaórák Isten igéje üzenetének új módon való tolmácsolására. i. A keresztyén irodalom terjesztése, könyvtárak felállítása, vándorkönyvtárak alapítása, traktátuskiadó-társaságok munkábaállítása, kiadók beszervezése ennek a munkának végzésére, egyházi lapok és folyóiratok terjesztése, kolportázs. Új igehirdetési alkalmak és helyek teremtése, melyről már volt szó, mégpedig a »háztetőkről« való prédikálástól kezdve, utcai, vasúti prédikációig minden alkalom megragadása az ige hirdetésére, ezeknek módszeres kidolgozása. Lelkipásztort segítő intézmények felállítása. Magasabb társadalmi osztályokban végzett igehirdetői munka módszereinek és alkalmainak kidolgozása. Nagyvárosi feladataink helyes felismerése és a városi misszió munkáinak megszervezése. 3. A belmisszió feladatai az általános erkölcsi területen, elsősorban a prostitúció elleni küzdelem, a cselédgondozás (Magdalénumok alapítása), a helytelen olvasmányok elleni küzdelem és az iszákosság elleni küzdelem. 4. A belmisszió szociális területen végzendő feladatai közül »különösen kiemelkedik a család, a birtok, és tulajdon,', s a munka három teremtési rendje, éppen így az általuk megalapozott és számukra szükséges társadalmi körülmények, előtérben a társadalmi rétegek közti különbséggel.« (Denkschrift 105. o.) Wiehern itt is először a helyzetet vázolja és aztán mutat rá a mentő-munka útjaira és módjaira. Hosszú oldalakat szentel a családi élet szétzüllésének és következményeinek rajzára, különösen a nagyvárosi családi élet hanyatlására, a magasabb társadalmi osztályok és állások erkölcsi állapotára, a birtokosok és nincstelenek közötti hasadásra és ellentétre. A megújulás útja és eszközei a fokozott gyermekgondozás. Isten igéjének hirdetése a gyermekek között ennek a megújításnak legfontosabb teendője. Ennek a feladatnak végzésére elsősorban alkalmasak à vasárnapi iskolák és gyermekistentiszteletek, ahol a gyermek a saját felfogóképességének megfelelően és kérdéseinek különös figyelembe-