Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.
DR. H. GAUDY LÁSZLÓ: Néhány fejezet az igehirdetés elméletéből.
hirdetés nevelő eszközeinek segítségével mehet végbe. Az igehirdetésnek merésznek kell lenni abban, hogy az ember erkölcsi eltévelyedéseire rámutasson és az erkölcsi megújulásban követendő ideált gyújtson fel a mindenkori ember számára. A megújuláshoz szükséges tanítás, intés, mint egyedüli megbízható rendszer és okmány, az egyház kezében van. A Bibliát világnézeti és természettudományi tekintetekben nem ismeri el a világ norma normata-nak, de azt általában vallja a világ nagy többsége, hogy az írás erköicstanításai jók és alkalmasak,' a lerombolt erkölcsök újjáépítésére. Csak az írás örök háborúellenes szavai győzhetik meg a két külön világban elhelyeztetett embercsoportokat arról, hogy a legerkölcstelenebb dolog a háború. Alaptalanul vádoltatott meg az egyház azzal, hogy a háborút pártolja, mert állítólag itt-ott ágyúkat és hadseregzászlókat áldott meg. A lelkész a maga személyét illetőleg, ha pásztor volt és nem béres, mindig békepárti volt. A szószék nem adhatott alkalmat sohasem semmiféle háborús uszításra. Az egyház egyetlen embere sem imádkozhatott háborús célokért, győzelemért vagy vereségért, hívő ember csak békéért imádkozhatott. A templomban elhangzott szavakban nem szabad csalódnia senkinek sem, mert az ott felcsendült minden hang és gondolat csak tiszta és szent lehetett. Ezek az örök emberi sors körül forgolódó megjegyzések az írás első olvasása óta minden emberben megvoltak .Ezek formálták keresztyénné és modern emberré a nép 'millióit. Nem frázis az, hogy az evangéliumban van nevelő erő. Ez ae erő nem kevesbült meg s ma is alkalmas meggyengültek megerősítésére. A gyülekezet megérti ezeket a felhívásokat: légy jó, légy tiszta, légy becsületes. Kívánja is a gyülekezet azt, hogy a nemes élet után vágyódói lelkét az igehirdető Isten üzenetével megbiztassa. A szolga mindig példának okából beszél és erkölcsi tanításainak és minden szavának hitelét életével és keresztyén lelkületű magatartásával validálja. Ebben az elfogadható és biztató megnyilatkozásban szivek és lelkek tárulkoznak fel és mindennél jobban várják a megjavulás boldogságát hirdettő új híreket és az égnek új szivárványát. j Emberileg gondolkozva azt is állíthatjuk, hogy ma a világ nagyon reászorul az erkölcsi rehabilitációra, mert szerződései, üzleti megállapodásai aláíratnak ugyan, de az erkölcs pecsétje alig van rajta. Pedig bizalmat a szerződő felek egymással szemben csak az erkölcsi megbízhatóság tudatában köthetnek. Addig mindig lesznek válságok és mélypontok, amíg ez az erkölcsi megújulás világjelenség és valóság nem lesz. Ezért szükséges az, hogy az egyházak mindennapi és meg-megújuló igehirdetéseikben felmutassák és aláhúzzák a látható hiányokat és megbíztassanak a tekintetben, hogy lesz és lehetséges a megbékélt világ számára az erkölcsi megújulás, amely a hőn várt aranykorszak kezdetéti jelenti. Látszólag tematikus az igehirdetés harmadik része, de mégis mindig csak biblikus. Kevesebb teologizálás van benne, mint inkább ébresztés és figyelmeztetés arra, hogy a földön 'is élünk. Az erkölcstelenségbe süllyedő világ tagjaival szemben nem szerencsés hang a riadalmat keltő feddő hang. Kortársaink nagy része reconvalescens beteg emberhez hasonlít. így is kell kezelni őket. Ismét meg kell szerettetni