Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

SCHOLZ LÁSZLÓ : Luther tanítása a "két birodalomról".

tyén kormányzás nem képzelhető el csak egy országban is. Ezért — úgymond — ha valaki egy egész országot pusztán az evan^ér liummal akarna kormányozni, olyasmit cselekszik, mintha egy pásztor 'egy istállóba hajtana be farkasokat, oroszlánokat, sasokat és juhokat. (A világi felsőségről, 4. pont.) 4. A világi fel'sőfségnek testünkkel, külső javainkkal engedelmesen alá kell vetnünk magunkat. Hisz nemi a kormányzó személyeknek engedelmeskedünk, hanem a hivatalnak, a felsőbb hatalmasságnak, melyet Isten rendelt. Nagyon érdekes, amit Luther egy 1539-ből való Dísputációnak néhány tételében idevágóan mond. Azt mondja a harmincadik téléiben : »A hitvallás dolg-ain kivül a keresztyén ember ennek, a világnak a polgára, ezért a második törvénytábla szerint tegye és hordozza, ami városának szükséges s javára van.'« 31-ik tétel: Ha téged egy rabló vagy tolvaj bántalmazni vagy kifosztani akarna, mert te keresztyén vagy, akkor állj ellene a gonosznak, így ennek a világnak hű polgára leszel.« 36—37-ik:. »De ha a felsőség üldöz téged (akár világi, akár nem jó keresztyén felsőség) a Krisztusért, akkor mindenben engedj, mindent adj és veszíts el. Mert a felsőség nem rabló és tolvaj, ki a te testedet, feleségedet, gyermekeidet, javadat, vagyonodat elrabolja, hanem inkább mindezt védelmezi a rablók és tolvajok ellen.« 43.-ik tétel: »Mert e világ birodalma felett nincs más felsőbb birodalom, mely mi mellettünk és e világ birodalmának ellenére állana fenn, csak az örök Istenországa.« 5. A világi felső'ségnek álljunk ellene, ha hit doigába.i akar kényszeríteni; ellenállásunk a/onban akkor is csak szenvedőleges lehet. Tud tehát Luther a világi hatalom határáról is. A második tábla szerint testünket, javunkat kívánhatja, de az első törvénytábla, a hit és lelkiismeret dolga nem esik hatáskörébe. A hitet nemi lehet és nem szabad erőszakkal kormányozni. Ha a világi hatalom e tekintetben átlépi Istentől megszabott hatáskörét, akkor a keresztyén embernek nemcsak szabadságában áll, de kötelessége ellenállni. Bajorországban, Brandenburgban, Meissenben a fejedelmek az alattvalóktól beszedték a Septemberbibelt (1522). Erre célozva mondja Luther A világi felsőségről szóló könyve második főrészében: »Ha te nem állsz neki ellent s megengeded,, hog'y hitedet vagy könyvedet elvegye, valóban megtagadtad az I'átent . .. Egy betűcskét, egv lapocskát se adjanak át, ha nem akarják lelki üdvösségüket veszélyeztetni.« Ilyenkor ellen kell állni, csakhogy nem fegyverrel, hanem szenvedéssel, vagyonelvesztéssel, börtönnel, mártiriummal. A keresztyén ember így még az ellenállástíval i\s voltaképpen a felsőség iránt való engedelmességet mutatja meg; aláveti magái a fegyverének. 5. A két birodalom külön-külön rajza után lássuk, kik azok, akik a kettőt összezavarják?