Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

SCHOLZ LÁSZLÓ : Luther tanítása a "két birodalomról".

A Hegyibeszéd magyarázatában mondja: »Gott hat solch wel1> lieh Regiment und Unterscheid Selbst geordnet und eingesetzt« (W. A. 32, 390.) vagyis: Ezt a világi kormányzatot és ennek ímegfAÜlönböztetését (a lelki kormányzattól) maga isten szerzetté és rendelte. A ke't birodalomról szóló tanításnak tehát legelső követelése az, hogy különböztessünk lelki és világi hatalom között. Beszél Luther a kettő kapcsolatáról is, de hasonlíthatatlanul többet a kettő megkülönböztetéséről és bizonyos fokú szétválasztásáról. Magát a két birodalomról szóló tanítást is legtöbbször ott fejti ki összefüggően, ahol a kathoücizmus vagy a rajongók felfogá­sával szemben szükségét látja a két birodalom megkülö.iíbözteté­sének, mert mind a katholicizmusbian, mind à rajongók közt ezt a kettőt összezavarták, összekeverték, el nem választották. Azt mondja: az ördög örül a kettő összekeverésének. Azt mondja: ez a -megkülönböztetés teszi az igazi theologust! Ahol az evair­géliumot nem tudják világosan megkülönböztetni a törvénytől, ott a keresztyién tanítást hamisítatlanul megőrizni semmikép sem lehet. A megkülönböztetésen tul azonban tud Luther a kettőnek titokzatos, mely összefüggéséről is. Már fentebb hallot­tuk, hogy ebben a világban a két hatalom nem lehet el egymás nélkül, és hogy mindkettőt érvényben kell hagynunk. Jól mutat rá Nygren arra, hogy Luthert szekulárisan félreértik azok, akik a felsőség elismeréséből az állam öntörvényszerűségét következ­tetik. Tipikusan szekuláris gondolat annak a feltevése, hogy nincs Isten. Luther ezzel szemben azt tanította, hogy mind a két biro­dalomban az Isten uralkodik. Már ez maga a kettőnek valamelyes kapcsolatát jelöli. Továbbá Luther nem gondolt a világi és lelki kormányzat 'megkülönböztetésével arra, hogy ezzel az áilamot 'az egyháznak az életből való kizárására jogosítja fel. Hiszen ő maga is hatékonyan szólt hozzá világi kérdésekhez;. A két birodalmat rneg kell különböztetnünk ebben a világban és nem szabad össze­zavarnunk, de az egyes keresztyén ember életében a kettő össze is fonódik. Erre még visszatérünk. Most már szólhatunk különrkülön a két birodalomról, a két ha­talmasságról. 3. Isten b irodalma vagy Krisztus országa a keresztyéneké, a Krisztusban igazán hívőké. Ebben a birodalomban Isten az evangélium által uralkodik és kormányoz. Eszköze az evangélium igéje. Lelki kard ez : szájjal hangzó beszéd. Az evangélium igé­jének hirdetése által hiv ki embereket a világból, teszi őket ke­resztyénekké s neveli az örök életre. Ezeknek szól a Hegyibeszéd. Nincs szükség köztük jogra és felsőségre, kényszerítésre és tör­vényre. Az almafa példáját hozza fel Luther. Szükségtelen áz almafának törvénykönyvet írni arról, hogy mikép teremjen almát és ne tüskét, hiszen természeténél fogva jobban termi, mintha könyvből tanulta volna. A keresztyén ember magamagától, ter­mészete szerint cselekszi a helyeset.

Next

/
Thumbnails
Contents