Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

SCHOLZ LÁSZLÓ : Luther tanítása a "két birodalomról".

Csakhogy ezrek közt alig akad egy keresztyén! Sőt azt mondja: »Természettől fogva egy ember se keresztyén vagy kegyes, hanem mindnyájan bűnösök és gonoszok« (A világi felsőségről, 3. pont.) Sőt még ennél is mélyebbre ás Luther, midőn azt hirdeti, hogy a Krisztus alatt, a Szentlélek által keresztyénné lett emberek is (csak a Krisztusban tiszták, szentek, igazak, de önmagukban, ami a sajátjukat illeti, csupán bűnnel megrakottak, jóllehet bűneik naponta megbocsáttatnak. Tehát a keresztyen ember is mindhalálig bűnös. Szinte azt lehetne jnondani : két ember van a keresztyén emberben; egy teljesen igaz ember, aki megigazult a Krisztusban ,és egy mindenestül gonosz ember, ki mlarad is az mindhalálig. (Ez jól imegegyiezik Luthernek híres tanításával: simul justus et peccator.) Mindebből világos, hogy az Isten birodalma mellett, melybe a keresztyének mint keresztyének tartoznak, szükség van a világi birodalomra is, a törvény kormányzatára a bűn miatt. Az istentelenek csak ebbe tartoznak. A keresztyének ebbe is beletartoznak mindhalálig bűnös emberük miatt. A Hegyibeszéd magyarázatában írja Luther erről a világi birodalomról: :»wir sind alle sam(pt drin gcfasst, 'ja darin geboren, ehe wir Christen íind worden, drum müssen wir auch darin bleiben, solang wir auf erden gehen, doch nur nach den eusserlichen leben und wesen« (W. A. 32, 3|9'0.) vagyis: Mindnyájan bele vagyunk foglalva, sőt beleszülettünk, mielőtt még kereszetyénné lettünk volna, ezért benne is kell maradnunk, mig a földön járunk* de persze csak a külső életünk s valónk szerint. így hát a két birodalomról szóló tanításnak a súlypontja .nern is annyin' az Isten birodalmára, mint inkább a világ birodalmára esik. A legfőbb kérdés az, hogy a keresztyén ember, ki két bin> dalomnak a polgára, mikép viselkedik a bűn miatt törvény alá vetett világban ? 4. Mit tanít mármost Luther közelebbről a világ b iroda 1m á r ó 1 ? Egynéhány tételbe foglaljuk össze. 1. A világi birodalotfn, hatalom, kormányzat isten rendeléseiből áil fenn. Luther nem engedi, hogy a világi hatalmat eltöröljük vagy a lelki birodalomba beolvasszuk. Viszont azt sem engedi, hogy Isten kezéből kivegyük. Isten uralkodik nemcsak a lelki birodalomban, de a világiban is. Nincs olyan profán terület, amelyet ki lehetne vonni Isten keze alól. A világi hatalmasság is Isten akarata és ítélete alá van vetve. Ő rendelte és szerezte. 2. Isten a viJági birodalmat, hatalmat, kormányzatot a fcünfce esett világ fenntartására rendelte. LétreSiívásíának oka tehát a bűn. Célja pedig, hogy a világ a bűn miatt idő előtt, t. i. az utolsó ítélet napja'előtt ebne pusztuljon. Luther a láncra kötött vadállat hasonlatát mondja el ennek szemléltetéséire. Szelíd és engedelmes állatnál nincsen szükség láncokra, mert ezek nélkül is ártalmatlan. De a vadállatot meg kell kötözni, hogy ne harapjon, téphessen, mert azt örömest tenné.