Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.
DR. H. GAUDY LÁSZLÓ: Néhány fejezet az igehirdetés elméletéből.
gató és az olvas T előtt azt, hogy lelki és szellemi felkészültségükben az írásnak nemcsak szerepe volt, hanem döntő jelentősége is. Az az, igehirdető, aki azt észreveszi és felfedezi, önmagával szemben ezt a természetes \ádoló kérdést kell feltegye: másoknak miért használt az; írás olyan rengeteget s az én kezemben miért válik olyan fakón csengő hangszerré? A járható út tehát ez volna: tökéletes felkészültség az írás lelkének megértése érdekében. Az élet tudományainak és tanításainak pontos megismerése. Nem felületes tájékozódás, hanem a szellemi mozgalmakban \aló elmerülés után következő, logikus analízis. Tömegmozgalmak pszichológiájának kiértékelése. A keresztyénséggel szemben meginduló minden szellemi harcnak szellemi vonalon való megfejtése. Tehát minden olyan lelki rezdülésnek, amely hatásaiban közvetlenül vagy közvetve az egyház útjába beleszól, szembehelyezkedni, ellene mondani. Természetesen az egyházi beszédnek eme második részében nem lehel egy mondat sem, amely csak Úgy »kapásból« kérül bele a szövegbe.' Minden mondatnak igazolható tudományos jellege és értéke kell legyen. A gyülekezet belső tartalmához és lelkiállapotához méretezve. Minden mondat előfeltétele kettős: aktív és egyben a jövőt tekintve preventív védekezés. A gyülekezet pedig olyan mondatokat kapjon, amelyben az intellektuális beállítottságúak és a problémakerülők egyformán tudnak kitaníttatni és megvigasztaltatni. A második rész minden mondatán érezni kell még a szakszerű, rideg kifejezéseken ja, hogy az emberek és lel-, kek megmentéséért folyik a harc. A második "részben a lelkész nem csupán lelkész, nem csupán szónok, hanem kifejezetten pásztor. Ez aszó itt valóban nem frázis, hanem annak a tudatnak kivetítődése: a szellemi útvesztőben bitangban járkáló lélek, vagy lelkek Krisztushoz! való visszahódítása. 7. Az igehirdetés nemesjtő szolgálata. Csak néhány olyan templomunk van, amely a maga némaságában áhitatkéltően prédikál. Még kevesebb orgonánk van, melynek nemes hangja az ég felé vezetné az oda vágyakozókat. Híveink között pedig számosan tele vannak Isten kritikája szerint megjavításra váró negatívumokkal. Az igehirdetési beszéd harmadik fejezetének az a rendeltetése: n textus szavaival és annak kifejtésével a gyülekezetet javítani és nemesíteni. Minden lelkésznek maga elé kell venni a harmadik rész kidolgozásánál Szabó Dezső egyik igehirdetést tartalmazó novelláját. Ebben a novellában az író egy önvíziót ir le. Az Elsodort Falu széleskörű megismerése után zúgnak az irodalom és az élet berkeiben felkavart hullámok. A szerző látja az ellene megnyilatkozott vádakat. Önvíziójában otthon van a szerző falusi templomában. Énekel a gyülekezettel. A szószéken nincs pap. Ő maga megv fel oda, székely paraszti ruhában. Felnyitja a Bibliát. S a felnyitott Bibliában vérvörös betűkkel ezt olvassa: az Elsodort Falu. Hány nagy evangélizátorunk híreskeaik úgy, hogy családjával óriási nehézségei vannak. Hány híres igehirdető felsége botránkoztatja meg a gyülekezetet. S hány papi család élete népteleníti el templomainkat?
