Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

kapcsolatot tartottak fenn s megakadályoztál: ezeknek az egyháztól és-' a keresztyénségtől oly döbbenetes mértékben való elidegenülését, mint ahogy az Németországban történt. Skóciában a Jïivatalos államegyháztól elszakadt a Free Church, amelye a maga életét híveinek áldozatkészségére építve, belső keresztyén életben túlszárnyalta a hivatalos egyházat, majd újra egyesült a Church of Scotland-del, igen nagy egységes skót egyház alakult ki, amelynek államegyházi jellege ma már megszűntnek* tekinthető. Az amerikai protestantizmus százötven felekezete, szétdaraboltsága ellenére is jelentős szerepet tud játszani a közéletben és a politikai rend irányításában: kirívó példája ennek a közelmúlt alkohol-tilalmi törvénye. Az orosz egyház 1589. óta, amikor a konstantinápolyi patriarchátustól elszakadt, az állammal szolgailag egybeforrott, az állam kormányozta a »szent Synodus« útján. Az állammal való szoros kapcsolata, akkor, amikor a cárizmus összeomlott, a vele egybenőtt államegyház öszszeomlását is maga után vonta. Az új alapokra helyezett egyházi élet most van kibontakozóban. Magvarországon a reformáció és a római katolicizmus ugyanolyan küzdelmet folytatott a politikai hatalom üldözése, illetőleg pártfogása mellett, mint az egyetemes történelemben. A Habsburg királyok Rendeletekkel akadályozták a reformációt. Mjg a nemzeti szabadságnak és a vallásszabadságnak a nagy harcosai, Bocskay, Bethlen, Thököly, fegyverrel is védelmezik az evangéliumi keresztyénség szabad vallásgyakorlatát. A politikum újra, meg újra állást foglal a keresztyén hit dolgaiban!, s nyíltan a katolicizmus mellé áll, annak ínyújtja kardját és anyagi erejét egyaránt. A katolicizmus támogatásában III. Károly »Carolina* Resolutio«-ja addig megy, hogy a protestánsoknak is le kell tenniök a dekretális esküt, a protestánsok fölött is katolikus püspökök és esperesek gyakorolják a joghatóságot, tartoznak megünnepelni a katolikus ünnepeket, ezenkívül az a titkos ,záradéka is volt, hogy protestánst állami hivatalban nem lehet alkalmazni. II. József alatt is a politikum kegyei szabták meg a határát az evangéliumi keresztyénség terjedésének. A türelmi rendelet hátterében a német természetjogi tanítás húzódik meg, amelynek elve, hogy az állam mindenki számára biztosítsa a lelkiismereti szabadságot. Hosszú idő telt el, míg azután az 1848. XX. t.-c. meghozta a törvényesen bevett vallásfelekezetekre nézve az egyenlőséget és viszonosságot, sőt a törvény azt is kimondja, hogy a bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségleteit állami költséggel kell fedezni. A szabadságharc szomorú kimenetele megakadályozta a törvény gyakorlati életbeléptetését. 1859-ben a Pátens nyilt parancsa megpróbál az egyházi kormányzat rendszerébe beavatkozni, azonban teljesen sikertelenül, a bécsi kormány kénytelen azt visszavonni. A kiegyezés után mód nyilt arra, hogy az 1848. XX. t.-c. megállapításai végrehajthatók legyenek. Állami törvények szabályozzák az áttérést, a gyermekek vallását, jaz állami és egyházi házasságkötés viszonyát. A törvényhozásban látni akarják a keresztyénség képviselőit s az 1885.-i főrendiházi törvény helyet ad a protestáns egyházak meghatározott számú vezetőjének is. Az 1898.-Í törvény a lelkészi fizetéskiegészitést rendeli s a bevett vallás lelkészeinek illetményeihez állami hozzájárulást ad (kongrua). Az állam taz egyház zakat büntetőjogi védelemben részesíti, karhatalmi segítséget nyújt, szük^