Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

Tájékoztató - MOLLAND EINAR: A norvégiai evangélikus egyház története a német megszállás alatt. I. Norvégia egyháza 1940 — 1944 (folyt.) II. Norvégia egyháza 1944-1945.

Vezető Nemzeti Összefogáshoz tartozó embereket is az illojális papok temetnek, mert a családokban az asszonyok ezt kívánják. S ez most sokkal többször megtörténik, mint azelőtt." Az államhatalom beavatkozása legtöbbször abból állott, hogy a lelkészeket kitették a paplakokhót s rendszerint kiutasították egyház községeikből vagy városukból. A hivatalról való lemondás után ugyanis a lelkészek továbbra is a paplakokban maradtak, amelyre úgy tekintettek mint az egyház tulajdonára. A minisztérium legtöbb esetben hagyta őket továbbra is ott lakni, hogy ne csináljon ezzel is zavarokat s ne legyen ezzel is nyilvánvaló, hogy milyen nagy az ellenzék. Sok esetben mégis a hivataltól való megfosztással a lelkészlakás kényszerű elhagyása is járt. A legdrámaibb beavatkozást Quisling személj-esen hajtotta végre, amikor 1942 augusztusában a Teíemark-ban levő Fyredal nevű szülőfalujában nyaralt. Egy szép napon megjelent a miniszterelnök testőreivel a paplakon és kijelentette a lelkész, Irgens Ottó előtt, hogy megfosztja hivatalától és kiutasítja, vagyonának az állampénztár részére való elkobzása mellett, (egyike volt ugyanis azoknak a kevés számú lelkészeknek, akiknek volt valami vagyonuk.) Hosszú beszélgetésben, amely iulajdonképen Quisling monologja volt csupán, neki ment Quisling az ellenzéki papnak s kijelentette, hogy a fyredali lelkészt igazság szerint le kellene lőni, ha neki, t. i. Quislingnek a szülei és ősei nem laktak volna évszázadok óta a faluban s ezért ő nem tanúsítana bizonyos enyheséget. Nem sokkal később megjött az államrendőrség és leltározta a lelkész minden tulajdonát, még a lekvárosbödönöket és szörpösüvegeket is a pincében és levéltárcájának a tartalmát is. Tekintettel arra, hogy nem sokkal ezután el kellett hagynia a falut, nem vihetett mást magával, sem ő, sem családja, mint a magukon levő ruhát. Sok régi családi képét és bútorát ezután árverésen eladták — a megszállt Norvégia idejének megszokott elkobzási módszere szerint. 1944 májusában azután lehetőséget talált Quisling arra, hogy a fyresdali paplakot „nemzeti ajándékként" saját maga megszerezhesse. Egyes esetekben egyszerűen kizavarták vagy kidobták a lelkészeket a paplakokból anélkül, hogy ezzel egyidejűleg kiutasították volna őket. Mivel azonban az ilyen lelkész ezzel gyülekezetében még népszerűbb leit, alig látszott ez célszerűnek a kultuszminisztérium szempontjából. Szükségessé vált a kilakoltatást a helységből való kiutasítással egybekötni. A lelkészek kiutasítása nagyobb mértékben 1942 őszén kezdődött me^ Az első kiutasított Fjellbu dómprépost volt. 1942 februárjában történt hivatalfosztása alkalmával megtiltották neki, hogy a nidarosi egyházkerületben tartózkodjék, s dél felé utazott. Ezután megtiltották neki, hogy Oslót és Akershus megyét felkeresse és egy üel-iíorvégiai faluban telepedett le. innen később Andöyára száműzték, ez egy sziget Hâlogaland püspökség területén, mig azután 1944 nyarán sok más lelkésszel együtt Lillehammerbe száműzték. 1942 év folyamán Hilte püspököt és legalább 35 lelkészt száműztek lakóhelyükről. Kijelölt tartózkodási helyre kellett utazniok és ottani jelentkezésre kötelezték őket. Később Krohn-Hansen püspököt is száműzték egyházkerületéből és 1944 nyarán Hille, Skagestad, Maroni és Krohn-Hansen püspököknek is Lilleliaminerban kellett letelepedni. Az egyetlen, aki ma is székhelyén tartózkodik a püspökök közül Fischer Bergenben. Száműzetésének elmaradását személyes sértésnek tekinti. A nidarosi püspöki szék üres, miután Stören püspök 1942-ben kora miatt viszszavonult, egy évvel a nyugdíjhatár í után. I 1944 tavaszától a száműzetések i egyre nagyobb arányokat öltöttek. ! Áprilistól kezdve a minisztérium azon dolgozott, hogy minden lelkészt egv helyre száműzzön és ott naponkénti rendőrségi ellenőrzés alatt tartsa őket. Száműzelési helyül Lillehammert választották ki, ahol most (1944 szeptemberében) 35 lelkész és 4 püspök gyűlt össze. A száműzetés alkalmával sok esetben megtagadták a lelkészek az utazási parancsnak való engedelmességet. Inkább hagyták magukat a rendőrség által a kijelölt helyre szállíttatni.

1

4 1

4 Lillehammer, legtöbb lelkész száműzetésének helye, Oslótól kb. 140 kilométerre északra a hegyek között Opland megyében fekszik. Kis városka, ismert téli sporthely. Andöy sziget Észak-Norvégiában Narviktől észak-