Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.
Tájékoztató - MOLLAND EINAR: A norvégiai evangélikus egyház története a német megszállás alatt. I. Norvégia egyháza 1940 — 1944 (folyt.) II. Norvégia egyháza 1944-1945.
tatását képezték azok a lelkészi kinevezések és felszentelések, amelyek április 23. óta az április 7-i törvényre való hivatkozással történtek. Egy lelkész, akit a megszállás előtt részegség és erkölcstelenség miatt megfosztottak hivatalától, gyülekezeti lelkésznek és esperesnek neveztek ki. Lelkészi szolgálatra sok olyan személyt hívtak meg, akiknél nem csupán a theologiai vagy általában valamilyen egyetemi végzettség hiányzott, hanem akiknél a lelkészi hivatalhoz megkövetelhető legelemibb erkölcsi követelmények is hiányoztak. Természetesen nem várhattuk azt sem. hogy ezek az emberek hűségesek lesznek az egyház tanításához. Legtöbb esetben más felekezetekből jöttek át, amelyet nem egyházunk tanítása kedvéért hagytak el. hanem az egyházi fegyelem körébe tartozó okok' miatt. Osló egyik új lelkésze ebbe a kategóriába tartozó methodista pap volt. Fröyland sáját hageni állásában egy baptistát szentelt fel, aki propagandát csinált a gyermekkeresztelés ellen, anélkül, hogy felszentelése előtt viszszavonta volna hamis tanítását. Egy másik, az új lelkészek közül a Filadelfia gyülekezetből (pünkösdista. Ford.) záratott ki. Garisen B. Ingvald lelkész utódjává a Gamle Akerban olyan embert neveztek ki, aki azelőtt az üdvhadseregben és a ,,Kék Kereszt-mozgalomban szolgált és mind a két helyről eltávolították. A bergeni dómprépost olyan prédikátor lett. akit egyházi mérték szerint ugyancsak nem lehetett volna elfogadni. A björgvini püspökségben egy betegápolót neveztek ki lelkésszé, de gyülekezetében ez olyan nagy ellenzést váltott ki, hogy visszakívánkozott a kórházba és újra megkezdte régi munkáját. A kultuszminisztérium-egyházán kivül ott állott az igazi egyház. Szinte az egész norvég keresztyénség (kyrkofolk) azok köré a papok köré tömörült, akik lemondtak hivatalukról. A legtöbb helyen megtarthatták ezek istentiszteleteik számára a templomépületeket, az egyházi harc további szakaszaiban is. Még az is előfordult olykor, hogy ugyanabban a templomban váltakozó istentiszteleteket tartottak a minisztérium-egyházának és , a szabad egyháznak lelkészei, ha a gyülekezetnek mindkét táborból voltak lelkészei. Ugyanaz a liturgia volt, ugyanazt az énekeskönyvet és evangéliumos-könyvet használták s az általános közvélemény mégis két egészen különböző egyházi közösségnek tekintette. Egyes helyeken, pl. As-ban, később elvették a gyülekezettől a templomot, t i. a küzdő egyház lelkészei előtt bezárta a rendőrség. Ilyen helyeken az istentiszteleteket ' magánházakban tartották, ahol a lelkészek éppen úgy olvasták és énekeitélv a liturgiát és osztották ki a szentségeket, mint a templomban. A „Midlerlidige Kirkeledelse". 1942 nyarán az igazi egyház is megszilárdult. Július 26-án a lelkészek egy levelet olvastak fel, amelyet az igazi püspökök, akik értekezletre gyűltek össze, intéztek Norvégia lelkészeihez, gyülekezeti tanácsaihoz 12 és gyülekezeteihez. Az oslói püspököt helyettese, Hygen dómprépost kép' viselte. Ez az értekezlet szükségesnek tartotta egy magasabb egyházi vezetőség felállítását, amely a „Midlertidlige Kirkeledelse" (Átmeneti Egyházi Vezetőség) nevet kapta. Tagjait lettek Berggrav püspök (Hygen dómprépost helyettesítésével), Maroni püspök, Hille püspök, Hallesbnry profösszor, Hope Ludvig és Wislöff lelkészek. Az elnök Berggrav püspök lett, távollétében pedig Hallesby professzor. A „Midlertidlige Kirkeledelse" (interimisztikus) név azt mutatja, hogy nincsen szó -valamilyen elvi szabadegyházi képződményről. A norvég egyházi vezetők nem alakítottak önmaguktól egy szabadegyházat, hanem a körülmények kényszerítették egyházunkat • arra, hogv ideiglenesen szakítsa meg az állammal való kötelékeit saját tisztaságának megóvása végett. Előreláthatólag ismét normális viszonyba kerül még a norvég jegyház az állammal, hogyha olyan allammal áll majd szembén, amellyel együtt tud dolgozni. A Kirkeledelse elrendelte, hogy a gyülekezeti tanácsok folytassák működésüket függetlenül attól, hogv „feloszlatták őket vagy sem". A lelkészek, még azok is. akik megfosztattak hiva1 2 Gyülekezeti tanács = menighetsrád. Megfelel a mi egyházközségi presbitérium kifejezésünknek.
