Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.
WEILER HENRIK: Népegyház-szabadegyház.
Ez az egyház csak egy, de szerepel az HxxXrjoia szó egyes gyülekezetek megjelölésére is. Ebben előttünk áll az egyes heqyi gyülekezeteknek az egész egyházhoz való viszonya. A gyülekezet ugyanaz, ami az egyház. Az egyház csák az egyes gyülekezetekben él. A gyülekezetek nincsenek egymásnak alávetve, de nem is függetlenek egymástól. A jeruzsáemü zsinat határozatai kötelezők minden gyülekezetre. A bibliában még az egyház keretén belül, gyülekezetek 1 felett álló egységekkel nem találkozunk. De az apostolok munkája nefti volt egy gyülekezethez kötve. Timotheus ugyancsak, több gyülekezet felett állt; mint pásztor. Az egyházi hivatal is megvolt már a különböző charizmatikus szolgálatok mellett. Az apostoli hivatal személyhez kötött volt. A jeruzsálemi 7 diakónust a gyülekezet választja. A Didachéban találunk előírást arra vonatkozóan is, hogy a püspököket és a presbitereket is a gyülekezet választja. Ebből azonban nem következtethetünk az ú. n. demokratikus választás nagy fontosságára. ünklább a Lélek vezetése alatt történt az egyházi szolgálatra való kijelölés, részint a gyülekezet választása, részint kívülről jövő kijelölés útján. Pál maga is jelölt ki és Timotheusnak is meghagyj'a, hogy jelöljön ki püspököket. Az egyfiázj hivatal mai formájában mé,g nem fejlődött ki, de az kétségtelen, hogy bizonyos szolgálatok hivatalokhoz voltak kötve. Jellemző még a bibliai egyházra a nagyon komoly egyházfegyelem a Lélek vezetése alatt. A népegyház. Jézus Krisztus missziói és keresztelési parancsa nem egyes embereknek, hanem a »népeknek«, minden népnek a tanítvánnyá, vagyis az egyház tagjává tevését parancsolja. Ha az egyház ezt a kötelességét egy nép körében teljesíti, akkor népegyházról beszélhetünk. A népegyházat jellemzi a népért, mint egészért érzett felelősség. Nem egyes lelkek megnyerésére törekszik, hanem a nép egészét tekinti munkamezejének, amelyben az evangéliumot kell diladalra vinni. Ennek érdekében alkalmazkodik a néphez, amiennyire az jó keresztyén lelkiismerettel lehetséges, igehirdetésben, egyházi szervezetben és istentiszteleti külsőségekben is. Erinek nem kell okvetlenül az ige rovására történnie és nem jelent okvetlenül elvilágiasodást, hár kétségtelenül nagy a veszélye annak, hogy világi elemek kerülnek ilyen módon az egyház életébe. De ez velejárója a biblia szerint is az egyháznak. A konkolyról szlóló példázlatban Jézus világosan jelzi, hogy egyházában a búza mellett konkoly is nő. A mustármagról szóló példázatban is. az ég madarai riak'niak fészket az egyház fájának az ágaira. A madár a keleti gondolkodásban mindig rosszat jelent. A fáraó íősiitőmestere madarakat látott álmában. A magvetőről szóló példázatban madarak kapkodják el a magot, hogy ki ne keljen. Ezekből a példákból világos, hogy a népegyháznak a fogalma nem ellenkezik a bibliával, amíg komolyan veszi a feladatát. Sőt nyugodtan