Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.
JUSSILA OSKARI HEIKKI : A megszentelődésről.
onkifeilesztáse, hanem Isten ajándéka. Nem cselekedetekben áll, hogy senki ne kérkedjék. Kegyelemből — Krisztusért. A feltámadott Krisztus dicsősége fényénél elvétetett az embertől a felfeléhaladás minden önelégültsége és ajándék adatott neki: Jézus Krisztus. Bölcsességül, igazságul *és váltságul és ugyanakkor szentségül is. Az ember leleplezetten áll az élő Isten előtt, nem dicsekedhetik azzal, hogy meg tudja érteni Isten titkait, megigazulhat, megszabadulhat bűnei hatalmából és megszentelődhetik. Mindez hitből lehet csupán. Ami bennünk és magunkból van, mind csak test. Mint Odeberg mondja: »A zéróval kezdődik minden. Azzal, hogy az ember elveszít mindent.« Levetkőztetik bűnéből, ami kor bűnbocsánatot kap, de levetkőztetik a »szentségéből« is, mert az is bűn, hiszen a test cselekedete. Meghaltunk. A halottat el kell temetni. Róm. 6,3—4.) Krisztus halálába kereszteltettünk meg, vele együtt temettettünk el, hogy amiképen Ő feltámaszttat ott, mi is új életben járjunk. Ez az új élet a hitből való élet. Ez az új élet, amire mi a lelkileg való meghalás által jutunk, elrejtett élet. A világ sohasem ismeri meg, mert a mi életünk Krils'ztus. Amikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor mi is vele együtt dicsőségben,, megjelenünk. Akkor lesz csak vége ennek a rejtett életnek. Tehát az új, amit Pál apostol szentségnek ismer el: Az új életben való részesedés. A szentség nem a régi élethez tartozik, hanem az újhoz. (2. Kor. 5.17.). Ez a vízválasztó ezen a területen. A természettel szemben a keresztyén ember Istenben elrejtett életet él, az élet erejét órárólnórára hit által nyeri. A hit folytatólagos kapcsolat Krisztussal, azért van szükségünk újra, meg újra a bűnök hocsánatára. A világban a legnehezebb a saját bűneink bocsánatában hinni. A koponyánknak talán sikerül, mégis igen nehéz ez, mikor egészen bűnösen Isten előtt állunk. Ezért kell újra, meg újra hallanunk ezt az üzenetet a bünbocsánatról, mely a hitet meg-mtg erősíti.. Tehát a Szentlélek, aki ezt a hitet létrehozta, folytatja is a maga munkáját, gyenge hitünket fenntartja és táplálja és így ezen a gyenge hiten keresztül is mennyei erő árad az életünkbe. Ez az új élet. A megszentelődés kérdésénél egy nagy veszély áll fenn; azt hihetjük, hogy mi vagyunk benne a szubjektum, pedig csak az objektum vagyunk. Bennünket csak sodor az életnek ez az áradata, ellenkezésünk dacára is. Ezt a dolgot legjobban Augustinus, Luther és ma Nygren értik. így beszél erről Pál : »Nem tudjátok-e, hogy a testetek a Szentlélek temploma ?« (I. Kor. 6.19.). Mi Szentlélek templomává lettünk, s bennünk a bzentlélek által uralkodik Isten. A Zsidókhoz írt levélben is ez áll.(10,10.). Az Ő akarata által szenteltettünk meg, amikor Krisztus teste egyszersmindenkorra feláldoztatott értünk. Krisztus teste itt a földön az Ő gyülekezete. Valamennyi gyülekezet, az egyház': a hit és szeretet által él közösségben. (Róm. 12,1—2.). -Az élő keresztyén gyülekezet Isten irgalmasságából — :a bűnbocsiánat elnyeréséből születik, — s így tudja odaszánni magát (testét) okos istentiszteletként. Isten irgalmassága hirdettetik a földön a bűnök bocsánatában és ezáltal támasztattunk