Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

† RÉVÉSZ ISTVÁN : Üdvözlégy Mária. (Evangélikus tanítás Máriáról.)

inét. Amen.« (Áldozásutáni könyörgés, Magyarok Nagyasszonya ünnepén.) ' A Mária-tiszteletre való megjegyzésünk ennyi: Igaz, hogy »a klathoükus hit, istentisztelet és lelki élet és az egész katholikus hittudomány középpontjában Krisztus áll«, de ez a Jézus éppen a Mária közbenjárásában való hit miatt nem az evangéliumi Jézus többé, aki minden bűnösért feltétel nélkül szenvedett, meghalt* akinek arcán a szenvedő bárány vonásait ismerhetjük föl. Ez a Jéiz-us bíróvá lett, aki nem a feltétlen kegyelem, hanem a jog törvényei szerint ítél és Mária az, aki a kegyelemre reábeszéli őt. Mária a kegyes Anya, a »szegények üdvének vitorlássá«. E/íé.'rt ter'méíízetes módon fordul a bizalom Jézus helyett feléje, a bensőséges áhítatnak ő a tárgya, az ő ünnepei fényben, pompába<n, hangulatban gazdagodtak, ő ad örökké indításokat a költészetnek, művészetnek. Alakja gyönyörűséges, valóban megragadó, elgondolkoztató. Ő a »Virgula plaena colore vernali«, »tavaszi színek virágos vesszője«. (Babits ford.). Az isteni Mária látása áhiitatot kelt, de mennyire- különbözik ez az áhítat attól, mellyel Luther-Kálvin-Ágoston s a protestantizmus néz Máriára! Mert mi is áhítattal nézünk reá'

s nékünk igazán kedves ő, akinek példájáhi mutatja meg nékünk az Isten, mi az i g a z h i t és mi az igaz istentisztelet, mit jelent Istennek szolgálni. istennek szolgálé leánya. Nem igaz az a vád, hogy a protestantizmus Máriát nem tisz teli, bár vallja, hogy az üdvösség munkájában semmi aktiv részt nem vett. | Külsőleg is bizonyítja ezt az a sok gyengéd kifejezés, amellyel Mariát a költészetünk és hittanunk is megnevezi. Luther »Szent Anyának«, »Jézus kedves Anyjának«, Szépségesnek«, »Bájosnak«, »Dicséretesnek« nevezi. Hitvallási irataink »Isten Anyjának« nevezik, mivel nem csupán embert, hanem Istennek Fiát hozta a világra. (Form. Conc. S. D. VIII. 24.). Régi egyházi énekeink így emlegetik

1: »Hozzánk Atyád tetszéséből, Jövél szent Szűznek méhéből.«. (Debreceni énekkönyv. 1784.). Az egykorú evangélikus »Uj zengedező mennyei kar«-ban gyakori a »szép szűz« névvel való tiszteletadás. Kevesen tudják azt is, hogy az evangélikus egyháznak voltak és vannak is még Mária ünnepei. Lehetetlenség volna ez, ha a protestantizmus gyűlölettel viseltetnék a bibliai Mária irányában. Luther és a reformátorok átveszik a Mária ünnepeket is és bennük »elvetni valót nem találnak«, mert voltaképpen mindenféle embieri ünnep emberi eredetű és célja az Isten dicsőítése. Sok prot. istentisztelet rendtartás, még a régi ünnepek nevét js meghagyta: »De festis praecipuis Sanctorum, Jesu Christi et beatissími virginis Mariae« (Graff. 112.). így ünnepel az evangélikus keresztyénség sokáig február 2-án (Mária tisztulásának ünnepén), március 2 5-én (Mária fogantatásának ünnepén), július 2-án (Mária látogatásának ünnepén) és augusztus