Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

† RÉVÉSZ ISTVÁN : Üdvözlégy Mária. (Evangélikus tanítás Máriáról.)

abban fogialja össze ítéletét, hogy az egyedüli Közbenjáróból a Maria közbenjárásában való hit bírót csinált. Mintha Jézus nem halt volna meg értünk, mintha nem kegyelmes arunk volna (Luther 1537. schmalkaldeni pred., Apológia XXi. 23.). Luther bizonyára ismerte a védőköpenyeges Máriaszobrokat. Mária köpenyével betakarja, védi a baj elől hozzámenekült emberkéket, kik remegve kulcsolják össze kezüket s az ég felé néznek. Ott lakiik az Isten, aki őket pestissel sújtotta. Isten elől Máriához, ez a magyarázata Kőszegen előkerült festmény középkori nagy pestisjárványok idején készült szobrocskáknak. Niccolo da Foügno képén Mária egy gyermek védelmére megjelenik s az ördögöt karddal elűzi. Mert Máriának hatalma van a lelkek felett s az angyalok magasztalják, ö a menny királynéja, akit Jézus ma ganoz emelt és megkoronázott. A mennyben trónoló Koronás Mária kedves tárgya az egyházi művészetnek. Angyalok és csillagok veszik körül, rózsakoszorús glóriában látjuk. Nem mel lékalakja többé egy képnek, hanem főalak, szemben a szemlélővel. Áhitat tárgya és az oltárokra kerül. Földgömbön vagy a hold sarlóján állva látjuk, amint feie fölé az angyalok gyöngyös koronát tartanak. Alakjából sugagarak törnek elő. ő a »Nap győztes párja«, »Fölkelő hajnal, lámpa

; mely nem csal, nap dús sugarakkal, Tőled az éj fut s kigyullad a nappal« — ahogy Magyarország Védasszonyáról Pázmány énekel. Lábaival a kígyóra tapos s az menekül előle. Ennek az ábrázolásnak az alapja I. Mózes 3,15. Máriára való vonatkoztatása: »És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között és az ő magva között az neked fejedre tapos.«. Ő mindeneknek Védasszonya, nemcsaK a.pró szerencsétlenségektől, hanem a Sátántól is óv. Ő a kegyelmek kiosztója. Kezében tartja a kisded Jézust. Az ő közvetítésével, őáltala jut el hozzánk az Űr Jézus irgalmassága, sze retete, kegyelme s a mi imádságainkat is ő viszi Jézus elé, aki enged az ő slzószólásának. így néz a kegyes hívő Máriára, mint »ke-gye

s Anyára«, aki az ő gyermekeit anyai szívvel szereti s érettük az ő Fiánál könyörög: »Uram segítse népedet az Istemanya esedezése. Mert, bár tudjuk, hogy teste emberi természeténél fogva e földről elköltözött, engedd, hogy nálad, a mennyei dicsőségben, értünk való közbenjárását érezhessük. Amen.« (Csöndes imádság Nagyboldogasszony ünnepi miséjén.). O az, akihez bizalommal fordul a magyar kathoücizmus, akinek közbenjárására az Úristen nemzetünket végtelen sok jótéteménynyel elhalmozta s kéri Istent, hogy az édes Szűz közbenjárására népe atyáinak ősi hitében megerősödjék, az elveszett juhok pedig az igazsághoz visszatérve ezen üdvös eledellel tápláltassanak. »Kérünk, Uram, segítse meg népedet, a mindenkoron szeplőtelen Szűz Máriának, a mi Nagyasszonyunknak és Patrónánknak közbenjárásához: »hogy aki szakadatlanul, jótéteményekkel halmozta el a magyar nemzetet, szabadítsa meg most is minden veszélytől és hárítsa el tőlünk kegyességgel a pártoskodás szel le-