Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

MOHR GEDEON: A nagy törés.

(véneknek szabad vallásgyakorlatot, »szabad .exercitiumot« adjatok, s hogy ezt meg ne akadályozzátok fejedelmi méltóságom és az országos törvények ellenére, de nem volt eredménye nálatok ennek az én figyelmeztetésemnek, sőt még vadabblak és makacsabbak vagytok (severius at contumacius). Azért mielőtt más utat választanék célom elérése érdekében, ismét figyelmeztetlek benneteket, hogy álljatok el (supersedeáljon) az országos' törvények' megszegésétől, »mert minden bizonnyal hivalkodó szemmel ezt nem nézhetjük«. Mos'; már a fejedelem részéről felejtve van minden korábbi ígéret és kötelezés, most már csuk az országos törvények, parancsolnak, melyek létrejötte »elsősorban a fejedelem követeinek érdeme« (Dr. Szabó 26. old.). Szegény, szerencsétlen fejedelem, élete utolsó idejét is még mindig ezzel az üggyel tölti el. S a westfáliai béke megkötésének évében sem lát túl a kassai Várhegyen. Nem csodla hát, ha a város a fejedelem halála után azonnal a királyhoz fordul s nála keresi ügyének kedvezőbb elbírálását. Az 1647-ben időzített akna még valóban egyelőre nem robban. Elérkezik az 1649-ik esztendő is és még mindig nincseni döntés. Közben folyik a huzavona, folynak a kihallgatások, de hiába, mert a város polgárai — ha más vallásúak is — a város ellen rem vallanak. Nincs itt sérelme vallása miatt annak a néhány refoimátusnak é*3 katolikusnak, akik |a városban élnek. Wesselényi Ferenc 'királyi főkapitány is a város oldalán van s természetesen Lőcse, Eperjes, Bárt fa és Kisszeben is. Az öt város közben együtt közös ülésen tárgyalja meg a helyzetet 1648 augusztus 18-án, amelyen érdemben is állas foglal az abaujmegyei kívánalmakkal szemben. \z egri káptalan két tagja ugyanebben az évben tanúkihallgatást tart az országgyűlés megbízásából a városban, azonban nincs egy ember sem, aki a három vádlott ellen szót emelhetne. Sőt a város magta is fölkészül &z 'országgyűlésre s oda új városbíróját Keviczky Jánost, ezt a nagytehetségű és buzgó városatyát és hitvalló egyháztagot küldi képviseletében. Azonban az országgyűlés most sem határoz másképen, mint két esztendővel ezelőtt. Sőt megerősítvén a korábbi határozatokat, most az 1649. évi 28-ik törvénycikk az egri káptalan székhelyévé Kassát teszi meg. íme, így veszi ki részét a reformátusság, élén laz alig esztendeje elhúnyt fejedelemmel, az ellenreformációban. Az egri káptalan az ő segédlettükkel került be hát másodízben Kassára s öt év «multán 1654-ben a jezsuiták is. Nyolc év múlva 1657-ben Kisdy Benedek egri püspök megalapítja a kassai ijezsuita-egyetemet s huszonkét esztendő multán már földönfutókká lettek az evangélikus és református papok egyaránt s a protestáns istentisztelet a város területén megszűnt. Ha ez volL a cél: elérték. Visszatérve az 1649-iki országgyűlésre, említsük még meg ennek 45-ik törvénycikkét, mely fenyhítést hozott az 1647-ik évi 82-ik törvénycikk határozatában. A három vádlottat vádmentesíti. Azonban az országgyűlés többi, Kassa vallásügyeivel foglalkozó törvénycikkét most már végre} akarják hajtani s ennek komolyan neki is látnak Amikor a! távolból való üzengetés eredményre nem vezetett, a király helyettese, a nádor, Pálffy Pál, jött el Kassára s