Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

MOHR GEDEON: A nagy törés.

s újítást sem teszünk.« (Kemény). Rákóczy ezenkívül még arra is kötelezi magát, hogy udvaránál állandó papot nem fog ajkalmazni s az udvari pap csak addig tartózkodik a városban, amig ö, maga, vagy felesége s fia itt időznek. Itt vigyázó kapitánya azonban >,ha mikor kommunikálni akarna, szabadon onnan kívül hívathatna (magának prédikátort.« A város a fejedelmet csak ezeknek az! ígéreteknek a leszögezése után 'bocsátotta be a városba, de meg kellett győződnie az ígéretek ingatag yoltârôl, mert három esztendő multán kegyúri jog ide, kegyúri jog oda országos törvényekkel kényszerítették a várost a katolikus és református papok befogadására. (Kemény közlésében Kassa v. Jevéltára 19392 sz.) Az országgyűlés már 1646-ban (foglalkozott Kassa városa vallásügyi kérdésével. Azt kívánta £ gyűlés, hogy a városban mind a rom. &at., mind a ref. polgárok szabad vallásgyakorlatot nyerjenek. A kassai evangélikus lelkészi kar 1646 szeptember 24.-iki kelettefl hosszabb latin nyelvű iratban iiltakozik ez ellen. Hivatkoznak arra, hogy a városban kezdettől fogva az ágostai hitvallás uralkodott s amidőn Bocskay fejedelem a katolikusoktól visszafoglalta a templomot, az egyházban semmi változást sem tett, jóllehet kálvinista volt, hanem sértetlenül meghagyta őket vallásuk gyakorlatában, amint Bethlen is meghagyta őket ebben. Azért, ha bárki is eddig szokatlan, az ország törvényeivel ellenkező dolgokat akarna behozni, annak ellentállunk <s ellentmondunk. 2. Az ágostai hitvallásnak az országban való befogadása és megerősödése után az öt szabad királyi város s velük néhány vármegye olyképpen egyesültek a superintendens választására s a nádori diploma alapján az evangélikus vallás gyakorlására és kegyúri irányítására, hogy egyik a másik sérelme .nélkül semmit sem végezhet. S ha most a Kálvin vallásának papjai itt ^szabad valjásgyakorlatot ,nyernének, úgy többé nem egy, ,de két, esetleg több, különbözőt vallású .superintendens gyakorolná jogát, amely nem csupán az eddigi szokássai ellenkezik, hanem egyházi szabadságaik ellen volna. Ebbe sem egyezhetnek bele s ennek is' ellentmondanak. 3. Jól emlékezhetik a nemes tanács, hogy a (meghívás az egyházi tisztség gyakorlására mindig ág. hitv. evangélikus jvallású papok részére történt s nem kálvinista papok részére, valamint ;az egvházi tisztségbe való behel vezés is. Ha tehát, (ami a kegyuraság révén minket illet, abban most változtatás történnék s Kálvin vallását követő papnak engedtetnék át, ha csak részben js, úgy a mi egyházi hivatalunk tekintélye és ereje azonnal megfogyatkozik s annak gyakorlása megkisebbednék. Az egyháziakban birt jogunkból tehát nem engedhetjük, hogy valami is elvesszen. 4. Kezdettől fogva máig itt ágostai hitvallású evangélikus lelkészi hivatal, jMinisterium (itt utálnak a kassai esperességre!) volt s ez a törvényes. A kálvinista pap, Regéczy, azonban (lámcsak már két esztendővel az aulikus ref. pap bebocsátásával Van panaszolkodni valójuk!) újításokat hoz be, nekünk ellentmond s s oly egyházi szertartásokat végez, melyeket itt sohasem engedtek meg. Ha pedig neki, (Regéczynek, az első kassai ref. papnak) engednénk valamiben, úgy a katolikusok is könnyen megnyerhetnék vallásuk gyakorlását. S így a városban nem egy, de két, vagy három