Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

MOHR GEDEON: A nagy törés.

Ez a pont az Úrvacsorg. vételéről szól. A lelkész tanítást ad erről a szentségről és buzdítja a 'hívőket a vele való élésre. Megadja (a feloldozást s az engedélyt, hogy Űrvacsorához járulhassanak. Aho^l ez szükséges, a szentséggel élni vágyókat ki kell kérdezni- és egyenként szabad csak őket feloldozni. Különbség nélkül mind a három nemzetiség (magyar, német, szlovák) ugyanazokat a jogokat élvezi. Az idegenek is járulhatnak az Űr szent vacsorájához. Azi »Űrvacsorát csak a főoltár előtt szab'adlkiszolgáltatm s nem a templom valamely zugában, sem az otthonokban, 'sem pedig magán jmaházíakbtan. — Kemény szerint ez 'a rendelkezés a fülbegyónásra vonatkozik^ Felhívják az egyháztagoka£, különösen !a magyar vh ivókét, jhogy éljenek az Úrvacsora szentségével, mégpedig az előzetes mag'ángyonás után, mely utóbbi módot ad a lelkésznek rá, hogy meggyőződjék a jelentkező hitéről és arra is, hogy a személyes felojdozá.

r* megadja. A tanács a továbbiakban elrendeli, hogy a jegyeseket iaZ esküvő előtt 15 nappal a lelkész tartozik a templomban saját igazi nevük megadásával kihirdetni. A város dicséretes szokása szerint ennek háromszor kell történnie, hogy az esetleges akadályokat az érdekeltek még idejében bejelenthessék. Az eg

Jész gyülekezetnek imádkoznia kell értük. Fiatal iegyeseket csak a főoltár előtt szabad esketni az egész gyülekezét jelenlétében. Az esküt a lelkész veszi ki tőlük. — Az egyházkelő asszonyok avatása a szokásos időben történjék. A lelkész az avatást végezze rövid beszéd kíséretében, meiyoen Kitér a [teremtés és a megtartás csodájára. Az istentiszteleteken mind a lelkészek, mind pedig a szenátus a fűrmenderrel az élen részt itartoznak ivenni. A népszószóló, a fűrmender vezeti .a választott tanács tagjait a templomba a prédikáció meghallgatására. A szervezett egyházi életnek következő emléke Kassán az az 1580-ból fennmaradt hitvaHás, melyei: a város, vagyis az ,evangéíikus egyház hivatalba lépő minden egyes új lelkészének eskűszerűen meg kellett vallania. Szólt ez a hamis tanítással belopakodó zugprédikátorok ellen, akiktől az evangélikus tanács féltette a város egységes, tiszta tanítását. A hitvallás szövege ez: »Én N.* N. magyar hitszónok, tiszta szívvel hiszem, hogy a Fiú az istenihez az emberi természetet elválaszthatatlan egyesülés által magához vette, jelen van testtel az égben — fensége és mindenhatósága által a világot kormányozza. S hiszem, hogy így az isteni természet elválaszthatatlanul egyesülve az emberi természettel összeköttetett és az isteni természet az kxmberivel egyesülve mindenütt jelen van«. (Paikoss 28—29. old.) Az egyházi élet Kassán a 16.-ik századvégen egyenes irányban emelkedő a szabályokkal összefogott egységes rend felé. Az egyházszervezet egy további állomása az a német nyelvű szabályzat, melyet Kemény közöl s mely 1594 augusztus 21.-ről származik. Ebben a következő pontok vannak; 1. Temetésnél, Úrvacsora kiszolgáltatásánál és a gyónásnál mindig azonos szertartást kell végézni 2. Az igét az 1530,-jki Ágostai Hitvallás; a Schmalkaldi Cikkek; ö ;Luther Nagy és, Kis Kátéja szerint kell hirdetni, 3. A hívőket azt Úrvacsorával való mind gyakoribb élésre kell felhívni. 4. Semmiféle újítási: nem szabad bevezetni a városi tanács tudtán kívül. 5. A