Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

MOHR GEDEON: A nagy törés.

likus egyház története« címmel. Kemény Lajos a város levéltárosa volt s a levéltárból megítélése szerint egyházunkra vonatkozó adatokat kiírta. Munkáját 1918 július 29-én fejezte be. Igen sok értékes, eddig nem ismert adatot dolgoz fel munkájában. — Utolsónak említem az egyházközség latinnyelvű kézírásos jegyzőkönyvét, melynek feltárása nekem adatott tneg. A jegyzőkönyvet bejegyzéseinek megfejtése után az első lapon a következő felirattal láttam el: »Liber protocoUorum venerandi Ministerii, sive Consistorií ín XVII. saeculo. Cassoviae. (Adnotavit Gedeon Mohr V. D. M. — MCMXLVI : Die 10. Maji). — Munkámban még a következő történeti művekre hivatkozom: 1. Memorabilia Augustanae Confessioonis in Regno Hungáriáé a Ferdinando I. usque ad II. Recensujt Joannes Ribini. 1787. — Tomus I. :— 2. Hörk József: A Sáros-zempléni cv. esperesség története. — Monographia. '—Kassán. 1885. — 3. Dejiny zvolenského evanjeückého a. v. bratstva a seniorátu. Njapísal : Ján Slávik dobronivsky evanj. farár. Banská Stiavnica. 1921. — 4. A soproni evangélikus egyházközség története. A reformáció néigyszázados jubileumára. Gamauf Teofil soproni lelkész kézirati hagyatékának felhasználásával írta Payr Sándor theologiai akadémiai tanár. I. kötet. Sopron. 1917. — 5: Dr: Kerekes György; Polgári társadalmunk a XVII. században. Schirmer János 1625—4674. kassai kereskedő üzleti könyve alapján. Kassa Wiko. 1940. — A nemrég elhunyí nyug. kereskedelmi iskolai igazgató több értékes történeti munkával gazdagította a kassai történelmi irodalmat. A ^pobígárság élete és a város gazdasági és társadalmi élete érdekli őt elsősorban. Vallási kérdésben közömbös. ••— Végül megemjítem még, hogy a kassai esperességről rövidebb szlovák nyelvű tanulmányom jelent meg a »Kosicky evanjelik« című egyházi értesítő V. évf. 7—8.-ik számában. Sok feladat vár itt még reánk, hogy történeti kutatásainkban a mulasztásokat helyrepótoljuk. Nem vehetjük rossz néven a református történetírónak, hogy egyháza múltja érdekli mindenek .előtt, a katholikusnak sem vehetjük rossz néven ugyanezt. Történeti értékeink felkutatása és megvédése a mi feladatunk. Szerxezett evangélikus egyházi élettel Kassán a 16.-ik század végén és a 17.-ik század elején, főként azonban a SzepesvÁraljaizsinat után találkozunk. Ennek a különösen tehát 1614. után itt tapasztalható egyházszervezetnek és szervezett egyházi életnek első jelei a 16.-ik század végére esnek. Kemény és Paikoss tudósításában találjuk az első egyházszabályzatot, mely 1570-ből származik. Ez a szabályzat szerződés jellegű, melyet a tanács a lelkészekkel kötött az egységes tanítás; és az egységes szertartások biztosítása céljából. Ezért a következőket szögezik le: 1. A gyermekeket a templomban kell keresztelni s nem az otthonokban. A jelenlévők a nagytemplom déli, azaz az, iskola felé néző kapunál először összegyülekeznek. Itt a lelkész rövid tanítás után megáldj i őket. Majd beviszik a gyermeket a <emplomba a keresztelőmedencéhez, ahol az Atya. Fiú, Szentlélek Isten nevében megkeresztelik. Azután újabb tanítás következik és áldás. — .2.