Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

MOHR GEDEON: A nagy törés.

ismert végét 1530-ból a »magyar Lutherrel« Dévay Bíró Mátyással -figyelmen kívül hagyva, a másik végét kívánom bemutatni. Kassa evangélikus és tisztán evangélikus volta ép ott domborodik ki,; ahol vége szakad. 1647-ben még nem szakad vége az evangélikusságAvezető-szerepének. Ez a másfélévszázadot kitöltve csak Thököly után, 1687 után szűnik meg. De 1647 jelenti az evangélikus város vallásegységének megrendülését, mely egy negyed századdal későbben már összeomláshoz vezetett. Szeretnék rámutatni továbbá, arra, hogy az evangélikus városnak milyen zárt vallási egységet biztosító szervezete volt a »kassai esperességben«. S ezzel kapcsolatban rá *kel! mutatnom néhány sorban arra is, hogy multunk értékelésében nem tudtunk eddig a másik két egyházzal szemben s részükről számunkra igazságos elbírálást kivívni. Ebben nagyrészt mi magunk vagyunk hibások, amennyiben multunk feltárását átengedtük a másik két egyház történészeinek. S itt egyházi férfiakra gondolok főként. Lelkészekre, akik a letűnt századok vallási életét kutatták és tárták föl Kassán. Tiszteletreméltó munkát végeztek a város történelmi kutatásainak terén a református lelkészek. Ezek közül elsőnek Paikoss Endre abauj-, beszteri ev. ref. lelkész ^dja ki könyvét Sárospatakon 1889.-ben, »A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története« címmel. Részletes sok szorgalommal összeállított munka ez. Öt évvel későbben jelent meg Révész Kálmán kassai evang. ref. lelkész tollából Budapesten a »Százéves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért« című mű, melv már címébe foglaltan is az '1550 — 1650-es esztendőket az I. Rákóczy György és neje Lorántffy Zsuzsánna által Kassán megalakított ref. egyházért folytatott harc szempontjából dolgozza fel. A harmadik, legutóbbi református lelkész Dr. Szabó Lajos: »Kassai Kálvinista Krónika« címmel foglalta össze 1944-ben az egyház három évszázadát megalakulásától számítva. Elődjeinek elméletét elveti s a- reformátusság történetét Kassán 1644-től kiindulva vezeti tovább. — Nem kevésbé -értékes a katholikus történetírás sem. Különösen a tudós Dr. Wiek Bélának vannak érdemei a mult kutatása terén. Több munkában foglalkozott a város katholikus múltjával. Legutóbbi műve összefoglaló kivonatát adja egy élet kutatásainak és történetszemléleti meglátásainak. Kassán jelent meg 1941;-ben, címe: »Kassa története és műemlékei«. .— Evangélikus történetírókban szegény városunk. Nyomtatásban csak rövidebb cikkek jelentek meg az egyház múltjáról. A város, de még az egyház levéltárát sem dolgozták fel eddig. Pedig ^nind a két helyen értékes anyag áll rendelkezésünkre, melyből — niint ebben a szerény tarulmányban is — több történelmi fikciót oszlathatunk el. Kassa e vangéükus múltjára a figyelmet Gömöry János nvug. koll. gimn. igazgatói, â kassai evangélikus egyház számos* éven át közbecsülésnek örvendő felügyelője, hívta föl több értékes tanulmányával, melyek az egyház értesítőiben s egyházi "folyóiratokban jelentek meg. Ezenkívül elkezdette az egyházközség történetének rendszeres megírását is. Eddig a 16-ik századdal és r< 17-ik század első évtizedeivel készült el. Mindez kéziratban. Ugyancsak kéziratban őrizzük Kemény Lajos munkáját. »A kassai ágostai h. evangé-