Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

Dr. KARNER KÁROLY: Isten terve.

Atyát, sem pedig a Fiút (Ján. 16,3). Amikor az Egyház szolgál Urának, akkor kell, hogy »avval az erővel szolgáljon, melyet Isten iád: hogy mindenben Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus áltai, akinek dicsőség és hatalom örökkön örökké!« (I. Pét. 4,11). Az Isten dicsőítésének ebből a szolgálatából sok elveszett az Egyházban, amióba az Egyház szervezkedési formáiban egyre inkább világi pél­daképek után indult, és istentiszteletében, valamint a kegyelmi esz­közökkel való élésben, a felvilágosodás. gondolkodásmódja jutott érvényre. Lassanként egyre inkább felismerjük azt a károsodást, mely ily módon -érte az Egyházat és arra törekszünk, hogy az el­veszett kincseket visszaszerezzük. Ily módon az Egyház is mélyül <és erősödik a hitben, gazdagodik és gyarapszik a Lélek ajándékaiban. De ugyanakkor ez szolgálat a világ felé is. Mert az Egyház kül­detése a vilá\g jelé, hogy istentiszteletében és a kegyelmi eszközökben való szolgálatban tükröztesse Isten dicsőségének a gazdagságát. 4. A missziói parancs' a világ népeit átfogó egyetemességével kivül esik itteni feladatunkon. Súlyos feladattá és megpróbáltatássá válik azonban az egyház számára a mai világban mindaz, amit az utoPsó évtizedekben szekuláris vallásoknak szoktunk nevezni. Az új pogányságnak a legkülönfélébb áramlatai éppen azok közt a ifépek közt támadtak és jutottak f élelmetes erőhöz, melyeknek körében az evangélium üzenete évszázadok óta hangzik, s melyeket n 3m alap nélkül szoktunk meg »keresztyének«-nek mondani. Az egyházak féltékenységükkel és elvilágiasodásukkal, a keresztyének pedig hi­tetlenségükkel és a világhoz (alkalmazkodó életmódjukkal maguk is nem kis mértékben felelősek a modern világ hitetlenségéért és az új bálványok hatalomra jutásáért. Mindezt mélységes bűnbánattal és szégyennel, alázattal £s Isten új kegyelméért esdekelve kell meg­vallanunk, Éppen ezért olyan súlyos feladat, de egvuttal magasztos küldetés is az Egyház számára, hogy a szekuláris vallások új iste­neivel és sokszor a legkülönfélébb álarcok, a rá rejtőző bálványaival szemben tegyen tanúbizonyságot az egyetlen igazi váltságról, mely a Jézu; Krisztusban adatott. Ezt szokták ma az Egyhát ypróféHai szolgálatá«-T\ak mondani. Ezt a szolgálatot várja tőle sokszor leg­inkább a világ é3 talán e szolgálat teljesítésénél talál az Egyház elsősorban nyitott fülekre. Mert a világ maga is sóhajtozik, nyög és szenved új bálványainak az igájában és várja a szabadító szót és cselekedetet, mely azoknak rabságából kimenti. Annál felelős­ségteljesebb és nehezebb az Egyház küldetése és szolgálata, mert ebben a küldetésben hűséges az Egyház csak akkor lesz, ha nem enged sem politikai áramlatoknak, sem világnézeti irányzatpknalk vagy divatoknak, ha nem hull térdre a hatalom előtt és nem ámítja el a bűn nyomorúsága miatt ítélet alatt szenvedőknek a zúgolódása, s ha nem lesz szolgájává sem alacsony-, sem magasrendűeknek. Ezt a szolgálatot az Egyház csak akkor teljesítheti, ha enged a Para­kléto z vezetésénék, aki feltárja a világ bűnét és elvezet minden igazságra. 5. Az Egyháznak a »prófétai küldetésével« függ össze -—sa kettő mégsem ugyanaz, — hogy az Egyháznak hirdetnie kell a világ felé Isten örökkévaló változhatatlan törvényét, a 7-t a megdönthetet-

Next

/
Thumbnails
Contents