Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

Dr. KARNER KÁROLY: Isten terve.

Tolniok az Egyház tanítóinak' a székét is. A konkolyt azért sem lehet eltávolítani, mert a bűn magja ott rejtőzik a Iegkegyesebbekben is, s laki azt; mondja, hogy 'benne nincs bűn, az magát csalja meg és Istent teszi hazuggá (I. Ján. 1,8—10). Ezért nincs ágy sem, mintha a Krisztus rendelte Egyház az eszmény volna, melyhez a valóságos, a tapasztalati egyháznak mindegyre közelítenie kellene. Az Egyház sem tehet egyebet, mint hogy könyörög és imádkozik nap, mint nap: »Jöjjön e(l a Te országod« és »Szabadíts meg minket a gonosztól«. Az Egyháznak az »radikális megújulása«, melynek révéi; »egyre jobban kinyilvánítja Isten üdvtervét«, nem születik meg semmiféle emberi reformból, hanem egyedül Isten hozhatja azt létre •és adhatja ajándékul Egyházának ingyen való kegyelemből.

6 Az Egyház minden imádságának és könyörgésének az alaphangja és mindig visszatérő refrénje az ősi »Marana fha!« (I. Kor. 16,22): »Ámen, jövel Uram Jézusl« (Jel. 22,20). Mikor pedig az Egyház Krisztus eljöveteléért könyörög, akkor az Egyház ;s várja az Isten fiának dicsőséges megjelenését, várja, hogy Krisztus eltöltse az ő dicsőségével, hogy Isten felragyogtassa azt a csodálatos "pillanatot, amikor megvalósul az idők teljességének az oíxorofi.ícf amikor bekövetkezik az ávaxsfpaXanbcjaa^ai rà navra èv ró) XntOT<f)

t rà êrtï raïg ovoavoîg xai rà ênl rrjg yrjg és Isten mindent, lami a mennyen és földön van mintegy summáz, összefoglal, de egyúttal meg is újit Krisztusban. Az Egyház tudja, hogy az időknek ez a teljessége egy új a i d) v -ban érkezik el. De minden remény-, ségével és vágyódásával könyörög a mulandóság és hiábavalóság, a <fi)oQ(í és fiaraiórrjs világából ezért a szabadulásért. IV. Van-e az Egyháznak küldetése ebben a világban, noha minden reménységével Isten új teremtése, új világa felé feszül? Avagy talán lenézi és megveti ezt a világot, kimenekül belőle a pusztába, hogy remeteséget vállalva azt azi illúziót keltse: csak ott él Istennek és csak akkor élhet Istennek, Jia a pusztában van, mig minden más életforma megalkuvás? De Krisztus maga ,azt hirdeti: Nem azért küldötte Isten a világba Fiáti hogy megítélje a világot, hanem' hogy a világ üdvösséget nyerjen általa« (Ján. 3,17). Még világosabban mondja ezt meg az az Ige, melyben Jézus arról a Szentlélekről, ja Paraklétoszról szól, aki a kinyilatkoztatást, Krisztus művét folytatja e világban. A Paraklétoszról azt olvassuk, hogy az »megfeddi« a világot (Ján. 16,8). Ez pedig pontosabban azt jelenti, hogy a " „Man's Disorder', 20. lap:. „Minden közös (egyházi) munkának az alapjául szolgál annak a közös hangsúlyozása, — az a meggyőződés, hogy ezek r. tnéyleges egyházak fel vannak híva saját életük radikális megújulására. hogy tökéletesebben (nyilatkoztassák ki Istennek rájuk vonatkozó tervel. Az Egyházban mindig együtt kell megfennie annak a hitnek, liogy az valóban új teremtés, avval a követeléssel, hogy azzá kellj lennie, aminek Isten rendelése szerint lennie kell".