Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - GRÜNVALSZKY KÁROLY: Nyilt levél.

Av.t is említettem, hogy a külföldi támogatásra sem támaszkodhattunk. De araig van külföldi segély, addig erről a segélyről mi sem mondhatunk le. És most mi szeretnénk kapni a javát, Evangélikus Theologiai Munkaközösség és Magyar Luther-Társaság! Tudjuk, hogy .a mi theologiai irodalmat gyarapítani akar ') munkánk számára eddig még nincs alap s ezért részesültünk csak kis mértékű anyagi támogatásban. De tudjuk, hogy a népies, építő irodalom támogatására van, mert tanúskodik erről ennek az irodalomnak gazdag termése már tavaly december óta. S mivel még nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a nyilt levélnek a hatása, felajánlkozik-e ama bizonyos kereskedői haszon a theologiai irodalom támogatására, vagy még jobban elzárkózik, viszont a • Magyar Luther-Társaság kész a maga kereskedői hasznát erre a célra fordítani, két javaslatot teszek. Az egyik : a külföldi támogatásból megjelent építő irodalom ter-> inékeinek a kereskedői haszna azonnal fordíttassék a theologiai irodalom támogatására. A másik: mivel a magunk külföldi segély kérése reménytelen azon az a lapon, hogy theologiai munkákat szeretnénk kiadni, iizon az alapon kérünk segélyt a Magyar Luther-Társaságnak, hogy építő, népies iratokat szeretnénk kibocsátani, hogy ezeknek jövedelméből tudjuk a theologiai irodalmat támogatni. Arra talán szükségtelen emlékeztetnem, hogy a Magyar Luther-Társaságnak is feladata és célja az ilyen jellegű irodalom ápolása, amint alapszabályunk mondja: »az összes társadalmi osztályok lelki szükségletének«- megfelelően. Elismerjük, hogy Társaságunk sok tekintetben elmaradt, de ma munkára készen áll s az útját és a módját is tudja annak, amit tenni kell. Ez indokolja kérésünket és még az, hogy úgy érezzük, mások után most rajtunk a Sor, a mi megsegítésünkre jött el az idő, hogy a theologiai irodalom felvirágoztatása érdekében mi is egyre-másra tudjuk kiadni a 'jó és jövedelmező iratokat és könyveket. Arról nem szóltam s most is csak megemlítem, hogy a theologiai irodalom céljait szolgáló kereskedői haszon minél nagyobbá tétele érdekében szükséges, hogy könyv- és papirkereskedéseink minden igényt ki tudjanak elégíteni. Ez csökkentené a inagunk kiadványaira nelíezcidő rezsiköltséget és növelné a belőlük származó kereskedői hasznot. Ezzel kapcsolatban, mint gondolatot, fel lehetne vetni újra és meg lehetne valósítani végre az evangélikus könyvbarátok szövetségét. Ebben az irányban lehetne kiépíteni a Magyar Luther-Társaság pártoló tagságát. Befejezés. Mindazokra vonatkozólag, amiket elmondtam, szíves meghallgatási és legalább annyi megértést kérek — s ezt nem magamért kérem —, mint amennyiben akkor volt részem, mikor L94H-ban a budapesti evangélikus egyházmegye lelkészeinek az Evangélikus Theologiai Munka-, közösség gondolatát* előterjesztettem, és amennyit tavaly novemberben tapasztaltam, mikor Scholz Lászlót megnyervén, a budapesti evangélikus egyházmegye lelkészegyesületének javaslataként az Evangélikus Theologiai Munkaközösség megalakításának a tervét országosan is lehetettük. Ez a megértés abban nyilvánult meg, hogy közös akarattal á-t mondtunk : az Evangélikus Theologiai Munkaközösséget szükségesnek ítéltük. Most, úgy érzem, hogy ki kell mondanunk a bé

:t is: a/ Evangélikus Theologiai Munkaközössége), anyagilag is meg