Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

GYŐRI JÁNOS: A házasság bibliai-theologiai megítélése.

feladatát. Ezért érthető, hogy Isten a házasságot minden más életforma és célkitűzés előtt rendelte az ember számára. (Luther l »Detts hoc matrimonii ordinem prae omnibus aliis tantis cumulavit benedictionibus...«) Gn. 1:27—29-ben ez 3 sorrend: férfiúvá és aszszonnyá való teremtetés; ily állapotban való megáldató; a szaporodási parancs (Luther: »ut legitime coniuncti fecundi essent, liberos procrearent-— procreatio! — •-«); a »föld« ( tehát mindennek, ami a mi teremtett világunkat alkotja anyagban cs láthatóláthatatlan fizikai megnyilatkozásban — uralom alá hajtása; minden élő feletti uralkodás... (»dcus quaecunque in mundo sunt, huic provehendo insumsit eidemque utenda subdidit.«). így a "házasság minden más viszony, eredmény, a »teljes ember«, a »világhódító ember« előfeltétele. 3. »Nem jó« volt házasság nélkül az ember élete. Következőleg azért rendeltetett, hogy »jó« legyen. (Gn. 1:18.) Boldogságul adatottî Ebből a boldogságból még a mai — bűnesetutáni — romjaiban is sok megmaradt, másrészt e jellemző vonása miatt hasonlította bizonyosan Jézus »menyegzőhöz« a menynyeknek országát.;, (»et a nobis requirit ut eundem honoreinus, servem tu; et traducamus veluti divinum ac beatum ordinem.«) 4. Az is nyilvánvaló, hogy az Atya szándéka szerint »egymáshozillő« . telek házassága a helyes, ö »szerzett hozzáillő« segítőtársat a férfinak! S ha ezt már akkor szükségesnek tartja a szentírás megemlíteni, amikor még csak egy férfi volt s számára egy nő teremtetett, méginkább hangsúlyozandó ez akkor, amikor elszaporodott az embeiiség. 5: A fentiekből világosan következik a teremtés rendje szerint a monogám házasság. Egy férfi volt s annak egy nőt teremtett Isten. (Gn; 2:21.) 6. Viszont újra hangsúlyoznunk kell, hogy a teremtés rendje szerinti házasságban is nyilvánvaló a férfi primátusa, ahogyan elfogadja az asszonyt, nevet ad néki .(!), és nem ö a nő »segítőtársa«, hanem fordítva. (Gn; 2:22. 23. 18.) Ugyanakkor viszont ez a primátus »a caritate normatus« amint azt Gn. 2:24 jelzi: (A Dábak-ige kalja éppúgy, mint a görög proskóllaó kifejezi a testi és érzelmi együvé tartozást). Mintha csak már itt hallanók Ef. 5:25, 28—20» intését! S a dolog természetéből következik — gondoljunk arra is, hogy előbb volt férj és feleség, s csak azután szülő és gyermek! — hogy ez a szeretet minden más földi szeretetnél, a szülői-gyermeki szeretetnél is erősebb. 7. Végül teljesen világos a teremtéstörténetből az, hogy az Isten által megteremtett házasság felbonthatatlan életközösség. És igen figyelemreméltó, hogy ez az igének két vonásából is kitűnik; Az asszony teremtésénél egy testből-lélekből formáltatott a férfi csontjából való és testéből való test. És »2 nnek a fordított művelete történik a házasságban, amikor az egymás után Istentől kapott vágyódással vágyódik a két rész s összeolvadván »lesznek ketten egy testté«: Amint ezt az Újszövetségben az Űr kommentálja is: »úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test.« (Mt. 10:5.) Összefoglalásképpen nyomatékosan hafigsúlvoznunk kell, hogy a fentebbi hét pont a megváltás és a bűn rendje előtt, a teremtés rendjében adatott, mint az isten szándéka szerinti házasság jellemzője.