Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - VAJTA VILMOS: A mai svéd theologia.

ka. — Ezen kiadványhoz csatlakozik egy tanulmánysorozat, amely a svéd egy háztőr t j-nei egyts időszakainak részletkérdéseit tárgyalja. Ezen tanulmányokból kiemeilietj főleg az a munka, amelyet a lundi egyetem kiváló. gyakorlati professzora. Kjöllerström Sven végez. Tanulmányaiban eddig főleg a reformáció korának egyházszervező munkáját valamint az 1682-vel lezáródó egyházi törvényalkotás kérdéseit tárgyalja. Ezenkívül »Missa Lincopensis« címen egy eddig ismeretlen svéd istentiszteleti rendet kutatott fel, amelynek különleges érdekessége az. hogy, 1536-ből való kísérletet mutat arra vonatkozólag, hogy a reformáció szellemében, de a középkori svéd hagyománynak megfelelő latin miserendet szerkeszt, amelyet esetleg anyanyelven is lehet tartartani. Kjöllerströmnek ezen miserenddel kapcsolatban írt tanulmánya, valamint az ugyanezen sorozatban Lindquist David tollából megjelen? tanulmány az első stockholmi evangélikus misére vonatkozólag, világosan mutatja azt az igen bonyolult problematikát, amelyet az evangélikus istentisztelet bevezetése jelentett svéd földön a reformáció századában. A sorozat egy másik kiváló munkája a lundi egyetem rk. tanárának, flskniark Ragnar-nak tanulmányát tartalmazza a svéd lelkészképzés 1700g való történetére vonatkozólag. — A svéd egyház történetének egy rövidebb összefoglalását tartalmazza a i'enteml.tett Hoimquist professzor egyháztörténeti kézikönyve, amelynek két kötete jelent meg. s amelynek első kötetét, amely a középkort tárgyalta volna, már nem tudta megírni az elhunyt szerző. — Mint hatalmas és alapos munkát kell megemlíteni a lundi dóm 800 éves évfordulójára megjelent emlékkönyvet. amelyet Newman Ernst lundi dómlelkész, volt profé szor szerkesztésében je'.ent meg, s a csodálatos szépségű ősi dóm és a körülötte lejátszódó életet kelti életre. — Ugyancsak egy jubileum tette esedékessé az 1593-ban tartott uppsalai találkozó történetének megírását. amelyet Cnattingius Hans végzett el. A nevezetes évfordulóról és történelmi jelentőségéről éppen az említett szerző munkája alapján annak idején egyházi lapjainkban megemlékeztem. A svéd ébredések története egészen gyakori témája az egyháztörténeti munkának. Egyik legkiválóbb ismerője ezen mozgalmaknak az emltíett Newman Ernst, aki néhány évvei ezelőtt jelentette meg a közösségi mozgalmakra, valamint a vallásszabadság kérdésére kiter,edő tanulmányát. A svéd, ébredési mozgalmakban egészen sajátos színt képviselő nyugatsvédországi (ú. n. schartauánus) ébredés kiváló ismerője Nelsson Gösta egy göteborgi Ielkészgyűlésre írolt nagy tanulmanytan ismertette ezen jellegzetes ébredés igehirdetésének jellemző vonásait különös tekintettet a kegyelem rendjére vonatkozó tanításra. — A svéd ébredések egy kevésbbé ismert, de a växiö-i egyházkerü etben annál nagyobb szolgálatot teljesített alakjának, Sellergren-nek ismertetését végezte el az egyik kerü'eii lelkész, Stenvall Gunnar. —^Nem a szorosan vett ébredések történetébe tartozik, de az eljövő történetírás talán mégis a világegyház nagy ébredésének fogja jellemezni í^zt a mozgalmat, amely az egyház egységét tűzte ki céljául. Söderblom Nátán volt ennek az egységébredésnek vezéralakja. Az ő munkájának a világháborúra vonatkozó kezdetét írta meg volt .titkára, Karlström Nils egy hatalmas doktori értekezésben. Az egységre törekvő egyház mult századbeli próbálkozásainak jellemzése után tér rá a nagy uppsalai érsek által létrehozott ökumenikus mozgalom ismertetésére. Sajnálatosan ez a tanulmány csak a világháborút öleli fel. s nem jut el azon természetes határkőhöz, amelyet az egyház egysége érdekében az 1925-ben lezajlott stockholmi konferencia jelentett. A kiváló felkészültségű szerző munkája azonban így is az ökumenikus munka kézikönyve lesz. s remélhetőleg rövidesen továbbfolytatódik a stockholmi konferencia jellemzéséig. Az egyháztörténettel kapcsolatban kell megemlékeznem a lelkes lundi egyháztörténész, a már említett Plei-< jel professzor különlegesen érdekes munkájáról, t. i. az egyházi népéletkutatásról. Ezen munka célkitűzése,, hogy helyzetképet nyerjen a gyülekezetekben lévő szokásokról, az olvasott áhítatos irodalomról, s főleg a ma még szájhagyományban élő egyházi életről. Ennek a munkának a céljaira egyháztörténeti levéltárat (Kyrkohistoriska Arkivet) létesítettek. amelyben a vezetíő-tanár által kidolgozott kérdőívek alapján felvett adatokat kívánják megőrizni, s az