Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - VAJTA VILMOS: A mai svéd theologia.

eljövendő egyháztörténeti munka szolgálatába állítani. A szép elkép­zelés ma .már túljutott a kezdeti lépéseken, 'a levéltárban lassan gyü­lemiik az az anyag, amelynek idővel egész Svédország egyházi he'yzetké­pét kell megadnia. Ez a mun­ka méltán érdemli meg a közelebbi tanulmányozást, mert hazai egyház­történeti munkánk vonalába esik. Ismertetésére éppen ezért talán még közelebb is ki fogunk térni e folyóirat hasábjain. A svéd egyházismeretnek évek óta kézikönyve, egyben az egyetemen tankönyve Briíioth Yngve püspöknek úiabban má-odik kiadásban megje­lent könyve (Svensk Kyrkokunskap, 2. kiad. 1947). A svéd egyházszer­veze et. az egyházra és istentiszteletre stb. vonatkozó felfogását nemcsak történetileg, hanem elvi alapon is ismerteti. A keresztyén igehirdetés történe ét ugyanő íi ta meg egy alapos tanulmányban, amelyben az óegyház­tól napjainkig ismerteti főleg az ige­hirdetés irányát, s különleges figyel­met szentel a svéd igehirdetés nagy­jainak. — Az egyházismeretnek nép­szerűbb formában, főleg a népiskolai, valamint népfőiskolai tanítás számára megírt tankönyve Linderoth Fred és Norbrink Sven' tollából. Ez a könyv már harmadik kiadását érte meg. s a svéd egyház egész életét némileg történeti vonatkozásokkal is tarkítva ismerteti. Igen figyelemreméltó mun­ka azok számára, akik a svéd egy­házat a maga teljességében, élvezetes leírásban akarják megismerni. A liturgika tárgykörében a neves lelkész-egyházzenész Hellerström fl. O. T. kiváló liturgikai és egyházze­nei kézikönyve jelent meg újabb ki­adásban, ugyanő az egyház hagyo­mányos énekét, a gregoriánus éneket is ismerteti (Kyrkans traditionelle sàng. 1945). — Az ismert svéd him­nológus, Liedgren Emil-nek, a svéd egyházi énekeket tárgyaló munkája is újabb (6.) kiadást ért el. Helander Dick, uppsalai professzor pedig meg­írta a svéd egyházi énekköltés törté­netét. — A lelkipásztorolásban meg­jelent két újabb tanulmány a fen­tebbiekben már más összelüggésben említett theologusok, Törnvall és Wellhagen munkái. — A diakó­nia iránt felébredt érdeklődésre mu­tat a svéd diakónia két kiváló mun­kásának, Helander professzornak in­kább hűvös tudományos hangon meg­írt történeti munkája a svéd diakó­i nia történetéről, valamint a stock­holmi diakonisszaintézet egyik volt lelkészének, Rosenberg Sven-Äke-nak, a szolgáló egyházról megírt 3 s az egyházi diakóniára meleg hangon ösztönző, de ugyanakkor tudomá­nyos tárgyilagossággal megírt könyve (Den tjänande kyrkan, 1945). Végül még hadd említsem meg, hogy 1942-ben a svéd egyház uj egyházi kézikönyvet (agendát. rnissa­le-t és evangéMumos könyvet) vett használatba. Ezek a könyvek tulaj­donképen nem tudományos munkák, de megemlítendök ebben az összefüg­gésben azért is, inért alapos tudomá­nyos munka készítette elö mindegyi­ket. s a jelen svéd thologiai felfo­gást tükrözik abban a törekvésükben, hogy a lutheri theologiát az egyház istentiszteleti életében is tisztábban ! szólaltassák meg, mint az elmúlt év­I század liturgikus munkája tette. Az egyház theoiogiája végeredményében, i'tt, az élő egyház szolgálatára adott könyvekben mutatja meg igazi lé­j nyegét és jelentőségét. Ilyen körül­! mények között egészen természetes, hogy ezekben a könyvekben a refor­mátori theologia nyomai világosan megfigyelhetők annál'is inkább, meit a svéd liturgia évszázadok theologiai változásai ellenére is megőrizte a reformátori theologia örökségét. Áttekintésemnek végére értem. Le­hetne sokkal többet írni a mai svéd theologiáról ,de célom csak az volt, hogy az elmúlt évek theologiai mun­kájának legnevesebb müveit említve meg. egy kis izelitöt adjak abból a svéd thologiából, amelyre vonatkozó­lag bevezetésemben azt említettem, hogy az elkövetkező években a világ evangé ikusságának ügyelő szemet fogja magára vonni. A theologiai tu­domány minden területén végigszán­tottam azzal a céllal, hogy az Evan­gélikus Theologia olvasótáborából ki­ki megtalálja azt. ami érdeklődési körébe esik. Azt hiszem, hogy ez a rövid áttekintés is méltán bizonyítja, hogy a svéd theologia ma hatalmas felkészültséggel rendelkezik, s mi magyar evangélikusok is méltán vár­hatjuk, hogy küldetését híven betöltse, s a nagyobb lehetőségek elkötelezé­sénél fogva tanítója legyen a világ evangélikusságának. Ránk vár a fel­adat, hogy a magunk érdekében is megnyissuk theologiai érdeklődésünk kapuját a svéd theologia előtt, dí egyszersmind a magunk theologiai:

Next

/
Thumbnails
Contents