Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - VAJTA VILMOS: A mai svéd theologia.

taglalja. — Ebben a vonatkozásban kell talán megemlékezni a svéd egy­ház egyik legkiválóbb igehirdetőjé­nek. Giertz Bo-nak, népszerűbb jel­legű. de a lutheri theologia megúj­hodását célzó munkáiról. A háború előtti években már több theologiai munkája jelent meg. amelyek nem­régiben újab:» kiadásokat értek el annak jeléül, hogy G ertz ma a gya­korlati egyházi életben az egyi* leg­befolyásosabb igehirdető. akinek hangjára a svéd egyház nagy része felfigyel. Szívügye az egyházi meg­újhodás lutheri alaporj. ami azonban Gieitznél igen nagy mértékben je­lenti Luther, az orthodoxia és a pkt'zmus theolugiá;ának keveredését, valamint az erős liturgikus érdeklő­dé t. Munkáiban az egyház kérdé­sét (Kristi kyrka. 2. kiad. 1946). az egyházi kegyességet (Kyrkofromhet. 1944), valamint az egyház főbb taní­tását (Den stora lögnen och den stora sarningen. 1943) tárgyalja. Egyik munka sem tart számot a tudomá­nyo- jelzőre, de céljuk az, hogy jó lutheri theologiát adjanak az evan­gélikus egyház hagyományára épülő megújhodás által. — Luther theologiája mellett a re­formáció két más vezető theologusát is újabb theologiai munkák tárgyal­ják. Lindström Henning Melanchthpn theologiáját vizsgálja alapos érteke­zésében (Skapelse och frälsning i Melanchthons teologi. 1944). Olsson Herbert pedig Kálvin theologiáját is­merteti egy hatalma? munkában (Cal­vin och reíormatlonens teologi. 1943). Mindkét munka a'apvetö jelentőségű. Melanchthont ez évten különösen szü letétének évfordulója teszi időszerűvé, Kálvin theologiája pedig magyar vi­szonyaink között külön is érdeklő­désre tarthat számot. Éppen ezért mindkét könyvnek későbbi ismerteté­sére e folyóiratban vissza fogunk térni. A svéd theologiát természetszerü'eg érdekli a nagy dán keresztyén filo­zófus theologiai felfogása is. Az utóbbi években a Kierkegaard-kutatás éppen ezért újabb svéd munkákkal gya­rapodott. Boblin "Torsten, härnösandi püspök s a dogmatika volt uppsalai professzora folytatta Kierkegaard theológiájára vonatkozó ú abb tanul­mányainak megje'ent;tásét (Sörén Kierkegaard. Mannen och verket. 1939 és Kierkegaards tro 02h andra Kier­kegaardstudier, 1944). A Kierkegaard­kutatásban azonban új hangot üt meg, s főleg Bohlin felfogásával szemben éles álláspontot foglal el Lindström Valter, aki Kierkegaard felfogásából a stádiumok theo.ogiájának tárgya­lását tűzte ki célul (Stadlernas teo­logi, 1943). A további rendszeres theologiai munkáknak csak a felsorolására szo­rítkozom. Augustinus theologiáját két munka is tárgyalja, főleg azon érdek­lődés eredményeként, amelyet Nygren Augustinus-tanulmányai ébresztettek: fel. Az egyik munka Augustinusnak a keresztyén szeretetre vonatkozó fel­fogását ismerteti (Hultgren). a másik pedig az eredendő bűn augustinusí tanítását tárgyalja (Anrup). A me­todizmus atyjának, Wesley John-nak, theologiája főleg a megszentelődés szempontjából egy nemrégiben lefolyt theologiai értekezésnek volt a tárgya (Lindström Harald). Ezen munkákon kívül a modern angol és amerikai theologia is vizsgálat alá került. Az egyikben az angol high church-moz­• galom vezető theologusának. Charles ! Gore-nak. theologiája volt a tárgy (Ekström). a másikban pedig a je­lenkori vezető amerikai theologusok. a lutheránus Nlebuhr Re nhold. vala­mint Horton és van Dusen theolo­giája került megtárgyalásra (Ham­mar). Az utóbbi három munka angol nyelven jelent meg. Végül még­a theologiai etika tárgykörécen meg­emlí.em Nygren egyik tanítványának kísérletét egy keresztyén szoeiáletika rendszeies feldolgozására (Holm ström). A svéd egyháztőrténetírás egészen természetesen csaknem kizárólag a svéd egyház történetéül foglalkozil. s ezen a ponton erősen kapcsolódik a gyakorlati theologia művelőivel, akiknek tudományos munkája jófor­mán teljesen történeti síkra esik. Az egyháztörténetírás nagy eseményei a háborús évek alatt is a széles tudo­mányos alapokra helyezeit svéd egy­háztörténet (Svenska Kyrkans His­tória) újabb megjelent kötetei vol­tak. Ez a több szerző tollából ké­szülő munka a lundi egyetem nem­rég elhúnyt egyháztörténész-profesz­szorának. Holmquist Hjalmar-nak és utódának Pleijel Hiiding-nek szerkesz­tésében jelenik meg. akiken kívül a tudós växiö-i püspök Brilioth Yngve és a főleg himnológiai munkájáról is­meretes Liedgren Emil munkái jelen­tek meg. Még néhány kötet van elő­készületben. s így csak néhány év ; múlva lesz teljessé ez a kiváló mun-

Next

/
Thumbnails
Contents