Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - VAJTA VILMOS: A mai svéd theologia.

tárói ((Den kriatna këreksta.nken genom tiderna, 2. k ad. 1947). Mindjét könyv a bibi ai felfogásból kiindulva vezeti végig a keresztyén dogmatörténetben az Istenről, illetve a szeretetről vallott felfogást, s ezen kérdéseken keresztül mutatja be egves korok, s egyes egyházatyák theologiai rendszerét. Ezek mellett még Aulén dogmát kájának 1943-ban megjelent negyedik, átdolgozott kiadását kell mint alapvető munkát megemlíteni. Főleg az egyház lényegére vonatkozó felfogást dolgozta ki újból a szerző, s müvének az is érdekességet ad, hogy a korábbi kiadásokkal összehasonlítva, kétségtelen jelét adja a svéd theologiai megújhodás tagadhatatlan tényének. Mindhárom mü korábban idegennyelvü fordítá-okban is megjelent, s aki a svéd theologiára vonatkozólag csak néminemű betekintést is akar kapni, szükséges, hogy az említett könyveket elsősorban tanulmányozza. Aulén és Nygren theologiai működése, egészen természetesen, nevelt új theologiai nemzedéket, amely főfeladatának főleg Luther theologiájának tanulmányozását tűzte ki. Ebben a tanítványi seregben csak a nevesebbeket említem. Aulén tanítványa, majd pedig a dogmatikai tanszékben utóda, Bring Ragnar, akinek főleg kiváló pedagógiai készsége sokakat ösztönöz Luther theologiájának tanulmányozására, az elmúlt években egy t nulmányban tette vizsgálat tárgyává a törvény és evangélium viszonyát főleg a tertius usus legis szempontjából, amely az ortodox és pietista theologiában sokszor Luthernek a törvényre vonatkozó felfogásától eltérő magyarázatot nyert. Bring t.inulmánya (Gesetz und Evangelium und der dritte Gebrauch des Gesetzes in der lutherischen Theologie. 1943) ezen a ponton kíván hozzájárulni az eredeti lutheri felfogás érvényesítéséhez. — Luther theologiájának több részletkérdése került megvilágításra az elmúlt évek svéd theologiai munkájában. Első halyen Josefson Ruben-t. az uppsalai egyetem rk. tanárát említem, akinek theologiája nagyban magán hordozza a lundi theologia hatását. Több könyvében adta ennek tanújelét. Az ifjú Luther theologiáját vizsgálat alá vevő munkája (ödmjukhet och tro. 1939) azt állapítja meg. hogy az alázat theologiája a későbbi Luthernál tökéletesen megegyezik a hit theologlájával. Főleg az idősebb Luther munkáit veszi figyelembe a theologia naturalis kérdésének vizsgálatánál (Den naturliga teologins problem hos Luther. 1943). amelyben a lex naturae fogalmát veszi boncolás alá. Egy harmadik könyve a keresztség kérdését tárgyalja ((Luthers lära om dopet, 1943), s ezzel erötelejsen hozzájárult azon egyházi megújhodás alátámasztásához, amely a keresztség szent égének újból középponti helyet kíván tiztojtani nemc-ac az egyházegészének. hanem az egyén kegye.sségi életében is. Josefson munkáit főleg az egyszerű nyalv, a probléma helyes meglátása jellemzi, s igen alkalmasak arra hogy nemcsak theologiailag képzettek, hanem a hit kérdései iránt érdeklődő laikusok is tudományos felkészültségű munkából merítsenek lelki elmélyedést. — Tömvall Gustav az egyházi és világi felsőbbség kérdéseit tárgyalja Luther theologiája alapján. A »weltlich und* geistlich regiment« sokszor homályosnak látszó kérdéseiben adott a könyv (Andligt och världsligt regemente hos Luther. 1940) határozott feleletet, s sokban tisztázta azt a theologiai félreértést, amelyet Troeltech és Holl theologiája is tartalmaz ezen a ponton, de egyben kritikájával illette a modern »OrdnungstHbologie« képviselőit is. — Az utóbbi éveknek egyik talán leghatásosabb theologiai munkája volt Wingren ! Gustav értekezése a hivatás lutheri felfogásáról. (Luthers lära om kallelsen, 1943). amelyben főleg a megelőző munkákon továbbépítve világosan helyezi a hivatást a törvény világába. Isten a hivatás keresztje által összetöri az embert, s a törvény általi megigazulásnak a reményét kitörli a keresztyén életből, de viszont az evangélium világában, az egyházban ajándékozza az üdvösséget — hit által, nem pedig cselekedetekből, még a hivatás hívő és hűséges teljesítéséből sem. Wingren kétségtelenül az egyik legkiválóbb fiatal svéd theologus. Ezt bizonyítja az is, hogy a jelen félévben a turku-i svéd akadémia hívta meg tanárának, az elkövetkező nyáron pedig Barth Károly theologiai tanszékét fogja fenntartani azon időre, amíg Barth régi egyetemén, Bonn-ban fog előadásokat tartani. A legközelebbi napokban várható Wingren újabb könyvének megjelenése is, amelyben Irenaeusnak a kiengesztelésre vonatkozó felfogását