Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - VAJTA VILMOS: A mai svéd theologia.

"kapta s »Vetekornet* (a búzamag) c. művóben az egyén és közösség viszonyát raizol;a meg az Újszövetségben főleg János evangélista tanúbizonysága alapján. — lieickc Bo pedig »The Disobedijnt Spirits and Christian Baptism. A Study ot i Pet. iii. 19 and its Context. 1946 < című munkájával járult hozzá ezen theologiai munkaközösség munkájához, amely a Fridrichsen professzor által évenként kiadásra kerülő évkönyvben, a Svensk Exegetisk Ärsbok-ban, Is figyelemmel kísérhető. — Az újszövetségi theologia munkájával kapcsolatban kell megemlékezni két gyűjteményes kiadásról is. amelyek az egyház kérdését tárgyalják. Az első »En Bok om Kyrkan« címen 1942ben jelent meg Aulén püspök szerkesztésében. Az össze- nevezetesebb svéd theologus részvételével az egyház kérdéséről rem'ezett konf-rencia előadásait tartalmazza ez a vaskos, s a svéd theologia jelen álláspontját híven tükröztető kötet. Az egyház kérdését nemcsak exegetíkai. hanem történeti és dogmatikai szempontból is megvilágítják az előadások, amelyek a svéd bibliai theolög'a és rendszeres theologia közötti együttműködésnek visszatükrözője. Ez a kötet főleg az egyháznak egyesületként való felfogásával szemben emeli ki különböző szempontokból megvilágítva azt a tételt, hogy az egyház Isten műve ezen a földön, hogy a gyülekezetben ige és szentségek által üdvözítse azokat, akiket kiválasztott a mennyei ország örököseivé. Theologiailag határkövet jelent ez a munka. amelynek közelebbi méltatására még más összefüggésben ki fogok térni. — Ennek a kötetnek nvntegy a folytatását alkotja egy másik előadásgyüjtemény (Den nya kyrkosynen, 1945), amely a fenti kötetben kifejezésre jutott egyházfelfogást néhány új szempontból megírt előadással gyarapítja. A rendszeres theologia ma az a svéd theologiai tudomány, amely elsősorban számíthat nemzetközi érdeklődésre. Méltián, mert ezen munkában olyan theologusnemzedék áll, amely a maga kutatásaival főleg Luther theologiájának, de egyszersmind a reformáció theologiai szemléletének sokoldalú megismertetését tűzte ki célul. Ebben a munkában főleg két név jelenti a svéd theologiai munkát, még pedig flulén Gusztáv és Nygren Anders. Mindkettőjük munká

ya elsősorcat a lundi faku'.tsáshoz van kötve, s éppen ezért théologiájukat közismerten »lundi theologiának« nevezik. Mi ennek a theologiának a lényege? Nehéz erre rövid választ adni. de néhány jellegzetességre mégis rámutathatok. Általános irányelve az ú. n. »motívum-kutatás«. Ez főleg dogmatörténeti vonalon szemléltethető. Az egyes theologiai irányokban nem elégszik meg az egyszerű tények közlésével, t. i. azzal, hogy mit mondtak elmúlt ko rok theologusai, hanem saját rendszerük világából megkérdezi őket. hogy miért mondták úgy. ahogy azt mondották. Ez azután azt Ls jelenti, hogy egy-egy centrális theologiai kérdésen keresztül a theologiai rendszerek egészét sikerül megvilágítani amint azt e neves theologusok alábbiakban említendő munkáikban világos kifejezésre juttatják. Példának talán felhozhatnám azt, hogy ez a theologia nem elégszik meg azzal, hogy megállapítsa a satisf

actio gon: dolatának meglétét Luthernél, s ebből azt a következtetést vonja le. hogy Luther a kiengesztelésről a középkori theoiógia álláspontját vallja, hanem kutatni akarja a motívumot amely hajtceröként van a satisfactio lutheri theoiogiájában, s amely esetleg a terminológiai egyezés ellenére kiengesztelhetetlen theologiai szakadékot jelöl meg. Ezt a módszert a lundi theologia előítéletek nélküli kutatással a kalmazza nemcsak magára Lutherre, hanem a középkori theologiára, de egyszersmind a reformáció utáni theologiára is. A módszer sokszor meglepő eredményeket jelent, de kétségtelenül eredményezi azt a theologiai tisztánlátást, amely a genuin lutheri theologiát kívánja minden vonatkozásban érvényre juttatn A lundi theologia módszerére vonatkozólag Nygren egy tanulmánykötete (Filosofi och motívforskning. 1940) adott a háborús évek elején újab.) betekintést. Azok a munkák, amelyekben Aulén és Nygren a fent röviden jellemzett theologiai megújulást döntően megalapozta, még a harmincas évek elején jelentek meg. de jelentőségüket bizonyítja, hogy újabb kiadásai éppen a háborús évek alatt is szükségesekké váltak. így jelent meg Aulén tanulmánya a keresztyén Istenképről (Den kristna gudsbilden. 2. kiad.. 1941). valamint Nygren hatalmas munkája a keresztyén szeretet gondola-