Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - VAJTA VILMOS: A mai svéd theologia.

előtt egy angolnyelvű munkája (The Aramaic Portions of Bereshit Rabba with Grammar of Ca ilaean Aramaic, 1939.J, amelyben a Genezis ezen kb. 500-ból való, de theologiailag többszáz évvel visszanyúló zsidó kommentárjából közli az araméi nvelvü részleteket, s egyben nyelvtant is ad azon galileai arám nyelvjáráshoz, amelyet legkozelebbállónak tartanak azon nyelvhez, amelyet maga az Üdvözítő is beszélt. A raboinisztikus theoiogia kiváló isme re é re ad Odeberg pompás példát a faiizeizmus és kereszténység viszonyát tárgyaló könyvében (Fariseism och kristendom, 1942). A farizeizmusnak a szabad fantázia általi megrajzolása ellen kel síkra Odebeng. s kimutatja hogy a farizeusi eti.ía éppen azon a pontokon van legteljesebb megegyezésben a keresztyén etikával, ahol pl. az igehirdető fantázia so.íszor a legnagyobb ellentétet véli felfedezni. Ezzel szemben mutat rá arra a méJyenjáró különbségre, amely a Szentlé ek által teremte t űj emberrjl való kiisztusi tanítás és a fa izeusi »igazság« között van. Az egyház igehirdető szolgálata szempontjából ennek a könyvnex szinte forradalmi jelentősége van tárgyilagosan építő hangjával. — A theologus nemzedéknek az igehirdetői szolgálatra való felkészítőét szolgálja ac a munkaközösség, amely »Erevna« néven mü.-tödik Odeberg professzor vezetéke alatt. A biblikus theologus szólal meg az ezen közösségben rendezett előadásokon, valamint az Odeberg által a perikópákról tartott magyarázatokoan, amelyek ezen ifjú közösség által kiadott folyóiiatnak is legjelentősebb közleményei közé tartoznak. — Meg kell azonban emléKeznünk a lundi egyetem egyik rk. tanárjának munkáiról is. Johansson Nils ugyanis zintén kiváló ismerője a rabb.nisztikus irodalomnak, s e mellett igen időszerű kérdésedet tárgyalt a háború évei alatt megjelent két munkája. Doktori értekezésének címe »Parakleloi. Vorste.

langen vom türsprechern für die Menschen ver Gott, U'40*. Az 1944-ben tartott lundi lelkészgyülésre megjelent tudományos értekezése pedig az úrvacsora ünnepié-ének kérdését tárgyalja az öskeresztyén egyház gyakor.ata sz>tiiit (Det urkri-tna naitvarsfirandet). Főleg utóbbi munkája nagyjelentőségű meit hiszen az egjház egyik éltető szentségét tárgyalja. Ez az I értekezés azonban sajná.ato:an hiányolja az úrvacsorai tanításra vonatkozó lutheri tisztánlátást,, s bár níra vádolható meg zwingliánus eltévelyedéssel. mégis sok-zor ezen az úton halad. Legnagyobb érdeme az, hogy a szentséget, mint közösségi étkezést megalapozza egyrészt az "Óte> támentiunból vett példákkal, másr részt pedig Krisztus saját igehirdetéséből. Állandóan visszatérő tétele, hogy az asztalközösség kezdettől fogva olyan eszköz volt, amely által a messiási ü^ene

1: k'aré'ae vonta asjtaltársait s egyben me s á-voltá: 1 leplezte Izráel népe előtt. Sok újtestáment;umi perikópát egészen uj megvilágosításba helyez ezen tétele által. A veszélyt azonban nem tudja elkerülni, hogy történeti-kritikai módszere sok vakmerő hipotézis ingadozó alapjára ne vezesse. — Az uppsalai fakultáson a norvégszármazású Fridrichsen Anton az újtestámentumi theoiogia professzora, a'unek nem annyira a szerzői munkája volt termékeny az elmúlt években, hanem inkább tanítói munkássága, s az a készség, amellyel egy sereg ifjú theologust állított az újtestámentumi kutatás szolgálatába. Fridrichsen érdeklődése az újszövetségi theologián belül elsősorban az egyház és a szentségek köré csoportosul. Előadásainak állandó visszatérő témája az újszövetségi gyülekezet, valamint a kultuszi kérdések. Theologiája gyö! keres szakítás azon felfogás at. amely az egyházban csak későbbi korok emI beri találmányát látták, s e helyeit az új>zövetségben. Krisztus igehirdetésében megalapozottnak hirdeti az egyházat. Ezen felfogáfát egyetemi előadásain kívül az utóbbi években főleg tudományos lolyóiratokban közölt értekezéseiből vonhatjuk le. — Tanítványai köréből megemlítendő Wellhagen Julius, aki doktori értekezésében a Szentlélek és Isten országa viszonyát vizsgálta (Anden och riket. 1942.) főleg Lukács evangélista igehirdetése alapján. Ugyanő a bibi a> egyháfcfogalmat rajzolta meg tudományos kutatásokon alapuló, de népszerűbb formában megírt könyvébei (Biblisk kyrkosyn. 1943.). Lundberg Per értekezése a keresztség szentséget tárgyalja óegyházi vonatkozás ban (La typologie baptismale dan » l'ancienne "eglise, 1942.). — A ko rábban már említett Ström Ake V. tudományos képesítését tulaj donképen az' újszövetségi tárgykörből