Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

GYŐRI JÁNOS: A házasság bibliai-theologiai megítélése.

pek és eljárások személytelenítő munkája nyomán. De mást is elárul nekünk ez a csodálatos egyszerűségű és világosságú ige!-Valóban az ember is a föld porából teremtetett (s innen a más teremtményekkel való letagadhatatlan sok egyezőség), de ugyanakkor végleien különbséget jelent az a tény, hogy Isten a maga LelkébőL lehellte belé az életnek lehelletét. És — a többi teremtmény létrehozásától eltérően — »így lön az ember élő lélekké« (Gen. 1 11, 14, 20, 24; 26, 2:7.) Ugyancsak nyilvánvaló, hogy »férfiúvá és asszonnyá teremte őket«. (1:27.) És rendkívül figyelemreméltó körülmény, — melyet nem lehet a később elmondandók szempontjából eléggé hangsúlyozni, —- hogy már itt észrevehető bizonyos alárendeltségi viszony a férfi és nő között. Ezt mutatják a következők: első helyen említi az ige ta férfit, a másodikon az asszonyt; a férfit teremtette e'őbb s azután az asszonyt; a férfié a kezdeményezés és a megadott </kultúrprogramm« (1:28.) irányvezetése, a nő ebben csak »segítőtárs«; s végül a társas együttélésből származó előnyt inkább a már meglévő férfi számára akarja biztosítani a később teremtet!: nő által. (G~n. 1 :27; 2:21,18; 1. Kor. 11 :8—9.) És a harmadik fontos megállapítása a szentírásnak, hogy az ember erkölcsileg felelős lényneR tekintetett. (Gen. 2:16—17.^ Az erkölcsi felelősségről ott beszélhetünk, ahol a cselekvés számára nem esik egybe a »lehet« és »szabad« köre, hanem a »lehet« térüléte nagyobb, mint a »szabad« köre. Az állatvilágnál e kettő egybeesik. Isten előtt az állat csak azt teheti, amit szabad, s így nem liághatja át ra »szabad« körét, azaz nincs bűne, nem vonható felelősségre?. (Pl. meg van a vemhességi ideje s egyébként nem »paráználkodik« stb.) Viszont az emberi élet minden megnyilatkozásánál nagyobb a »lehet« a »szabad«-nál. Pl. az akaratnál: sokmindent télietek, akarhatok, amit nem szabad, ülhetek, de nem szabad. Az intelle ctusmil: kigondolhatok oly dolgokat intellectusommal, amelyeket nem szabad. Oly dolgok feszegetése, melynek tudása nem adatott meg:»kettős predestináció«, Isten praeexistentiája, mindenhatósága stb» A lelki (spirituális) életben: lehet halottakat, szellemeket idézni, de nem szabad. Nemi élet terén: az állatvilágtól eltérően mindenkor hatalmamban áll e képességem, de nem mindenkor szabad élnem vele. Sőt még a hitélet terén is: Isten az ő eszközeinek megjelent oly dolgokat., melyek csak nekik szólnak s nem szabad kibeszélniök. Pl. II. Koiv 11:4, Jel. 10:4. Ezért az ember minden irányban felelős lény s ez magasan a többi élőlények fölé emeli. A szentírással egybehangzóan azt mutatja a tapasztalat, hogy a »szabad« körének átlépése súlyos következményekkel jár. A házasság a teremtés rendjében. A szentírásnak idevonatkozó közlése röviden összefoglalható. 1. A házasság a teremtes szükségszerű következménye. Gen. 1:27 —28. (Luther: »illutn — matrimonii statum —• injtio ante omnes lalios servandum instituerit, eamque ob rem separatim masculum et feminam creavit.« 2. A kettő együtt kapta a »kultúrparancsot«, tehát az ember .élete a házasságban teljesedik ki, úgy itöltheti be