Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

GYŐRI JÁNOS: A házasság bibliai-theologiai megítélése.

A házasság bibliai-theologiai megítélése (Tekintettel a házasságkötési-ágenda elkészítésére.) Az írás blzom/sága. Az evangélikus kei esztyénsé g számára minden kérdésben döntő szava van az írásnak. Nem is foghatunk hozzá valamely kérdésnek a tisztázásához addig, amíg nem ismerjük a szentírás tanítását-róla. A szentírás alapján általában a teremtés rendjéről és a megváltás rendjéről szokta* beszélni és e két rend kereteiben világítják meg az egyes kérdéséket. Ha Isten felől nézünk egy kérdést, akkor teljesen elegendő e két szempontnak az alkalmazása. De mivel gyarló emberek vagyunk, szükséges még egy harmadik szempontot is beiktatnunk s az összefüggésben rendszeresen tárgyalnunk, érvényesítenünk. Ez pedig a bűneset következményeinek szempontja. Az előbbi kettő analógiájára így fejezhetnők ki : a »bűn rendje«. Különösen a házasság kérdésének vizsgálatánál végzetes félreértések okozója az, hogy csak a teremtés és megváltás rendjének kategóriáit alkalmazzuk. Ez az alábbiak folyamán ki fog tűnni, amikor a házasság intézményét a teremtés rendjének, a bűn rendjének és a megváltás rendjének a szempontja alatt vizsgáljuk. S e három szempont tisztázza a gyakorlati teendők kérdését is. A) A teremtés rendje. Nyilvánvaló dolog, hogy a házasság, intézményével már a teremtés rendjével kapcsolatban is találkozunk. Ez az oka annak, hogv a keresztyén vallástól függetlenül egyetemes emberi jelenség a házasság. Előbb azt kell tisztáznunk az eredmény érdekében, mit tanít a bibliai anthropologia az emberről. Rövid bibliai anthropologia, különös tekintettel a házasságra. A teremtés-történetben nyilvánvaló, a különbség az ember és minden más teremtmény tere/intése között, Minden más élőt és élettelent Isten teremtő szava hozott létre mintegy gépiesen: »Legyen« ez s az; »hajtsoh o föld gyenge füvet« ; »Pezsdüljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől...«; »Hozzon a föld élő állatokat nemük szerint...« S így szinte »angróx teremtett Isten mindent, Lényegesen másként teremtetett az ember. Itt már nemcsak az Űr teremtő szava, igéje, — de személyes kezemunkájának az eredménye -v. ember : »Teremtsünk embert... s formálta vala az Űr Isten az embert«. Hasonlattal azt mondhatnók, hogy az a különbség »a teremtés módja szempontjából az ember s minden más teremtmény között, mint a kisipari kézimunkia'és a gyári tömegproduktum között. Annz létrehozójának személyes és egyéniséget adó alkotása, ez ugyancsak személyes alkotó erő eredménye, de a közbeiktatott gé-