Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.

ilye;i egyezési pontot a rendsrerekből csoportokat alkothatunk. Ezek a csoportok a típusok. A módszer tehát figyelembe veszi az individualitást. de át is töri ezt az egyedüli egyszeriséget és általános éiványü megállapításokat is tesz, eőt kutathatja a típusokra jellemző törvényvényszerüségeket is. Persze ez a munka akkor lesz értékes, ha minél átfogóbb szempontokat tud felvetői/, s ha Ineïn önkény de a tudomány benső mivoltából eredő szempontok vezetik. Elméletben tehát a tipologikus módszer alkalmas arra, hogy a filozófia történe'.ériek értelmét megvilágítsa, bár kétségtelen, hogy avatatlan kezek, önkényes szempontok lelvetésével nevetséges eredményeket is érhetnek el vele. Jánosi szerint a tudománynak már csak az is aktualitást ad. hogy a modern bölcselet erősen történeti érdeklődésű, s azt várja ettől a tudománytól, hogy ezen a kerülőn keresztül fog visszakanyarodni a bölcselet a metafizikához, mert a világnézettan csak arra képes, hogy világosságot vessen az ember történeti helyzetére, amenynyiben ezt a szituációt történeti és lélektani erők is meghatározzák, de a lét végső kérdéseire nem tud feleletet adni, mert a lét nem történetiség és lélektan, hanem ezek a'apja. A világnézettan így fogja egyengetni az utat vissza a metafizikához, az abszolutértékü létmegismerés tuduinányához, amely u'.án a szomjúságot fel fogja vetni, de kielégíteni nem. Jánosi e könyvének célját ezek után abban jelöli meg, hogy ismertesse a világnézeti tipuskutalás prominens képviselőit, ezeket is csak azon metafizikai réteg feltárásával, amelyen véleménye szerint a tipolograi kutatás nyugszik, s az ismertetésen kivül meghatározza a filozófia mivoltát világnézeti vonatkozásban. Augusztinusz. A gondolkodási formák problematikája új, mégis már másfélezer év vei ezelőtt felvetődött Augusztinuszbait a zseniális keresztyén bölcselőben az a Ikérdési, hogy mi a b51cselettörténet által feltünteteit sokirányú szellemi folyamat értelme? De modern a módszere is amennyiben típusokat keres sőt a típust létrehozó erők észrevételében is modern, amennyiben a különböző világnézeteket, mint a bölcselők, vagy bölcseleti korok lelki életének kivetítődését fogja fel. Keresi a bölcselőknek az é'ettel és a világgal szemben való beállítottságát. Négy típust állit fel. Legalsóbbrendünek tartja a világnézeti epikureusoknak, akik a test gyönyörei szerint akarnak élni, s innen materialista világnézetük. Egy fokkal fe'ettük állanak a sztoikusok, akik már a szellem szerint akarnak élni, de csak emberi szellemet ismernek el. Ez a szellem a Logosz egyben a Kozmosz szelleme is. Kozmopoliták. Nem képesek az anyagi kozmoszon felül álló világhoz feltörni és annak szemléletére eljutni. Erre a felsőbb fokra jutnak el a pliatonikusok, akik meglátják a világ lelett álló szellem, az ideák világát is, az eszméket is, s ehez képest alakul világszemlé'etük. De ezeket is felülmúlja a keresztyén bölcselő, aki ennél is magasabbra. Istenig tud eljutni, nem kozmopolita többé, hanem a Civitas De' polgára. E földön csak vándor, s ehez alakul világszemléle e. (De Civita'e Dei XIV. rész.) Ezek a típusok azonban Augusztinusz szerint sohasem érvényesülnek tisztán hanem minc'en emberben keverednek. Innen a tipusok elmosódottsága. sőt innen az egyén belső feszült küzdelme is az igazi világnézetért. Ő tehát csaknem ezt mondja ki: amilyen az ember, olyan a világnézete. A modern tipológiai kutatásoknak voltaképeni megindítója a híres Aristoteles- kutató. Adolf Trendenburg volt. »Über die letzten Unterschied der Philosophischen Systeme« c. művében (1847.) azt a problémát igyekszik megoldani, hogy található-e valami magyarázat a filozófia történetében előttünk álló nagy rendszerkülönbözőségekre? Abból indul ki, hogy a világnézetek különbözőségének mélyén alapvető, e'emi különbözőségeknek kell rejtőzniök, s a különböző világnézetek alapvető kiindulási eszmék logikus kiépítéséből jönnek létre. Ezzel a megállapítással Trende'enburg megvetette az alapját a világnézettannak, s anrak tudományos módszerét is jórészt, kijelölte. Az alapvető elemek megta'álása szerinte két úton remélhető.. Történeti úton sorra vizsgálni és elemezni a világnézeteket úgy, amint azok a történet folyamán megjelentek, s azok