Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.

hasonlóságának és különbözőségének elemzése közben eljutunk az utolsó különbözőséghez. A másik kínálkozó út pedig a logikai út: konstruálni kell az alapvető fogalmakat deduktív u ton, vagyis keresni a böloeleti rendszerek plméletilfe lehetséges őselemeit. Trendelenburg ezt az útat választja, histee'rt ő a KIX. sz. elején, a spekuláció korszakában él. Azt vallja, hogy a fogalom szükségképeni viszonyban áll a léttel. Az ősi fogalmi ellentétek is tehát az emberi létben vannak megalapozva. S mivel a létünk maga polárisán ellentétes formában épült fel, azért megállapítja, hogy egyetlen ilyen a (létünkben gyöke ezö sarkpontosan' ellentétes gondo.atpárt kell felvennünk, ez pedig az anyagnak és a szellemnek ellentétpárja, mivel létünk legmélyebb mivolta a vak erő, (anyag) és a tiszta gondolat (szeliem) feszültségében mutatkozik. Ez az ellentétpár pedig szerinte nemcsak az emberi létnek, de az összes lehetséges bölcseleti rendszereknek is alapellentéle. Eszerint három lehetséges iendszer-kombináció lehetséges a világnézetek területén: 1. Demokritosi filozófiák: a gon- 1 dolkodó a vak erőnek adja az elsőséget. (anyage'vü filozófiák.) 2. Platói filozófiák: a gondolkodó a szellemnek adja az elsőség«t. (idealista filozófiák.) 3. Spinozista filozófiák: a gondolkodó a két el enté et egy harmadik, felsőbb egységben azonosítja, (misztikus filozofiák.* A harmadik típusban mindig bizonyos túlsúly alakul ki az első, vagy a második tipus le!é, mert a létellentét sohasem egyeztethető egészen össze. Trendelenburg tehát ezzel az évezredes világnézeti harc belső okát az erő és gondolat, az anyag és szellem ellentétpárjában jelöli meg. Wilhelm Dilthey azonban az a gondolkodó, aki a kérdés egész problematikáját először ragadja meg igazi élességgel. »Gesammelte Schriften« 1924. c. munkájának különösen V. kötete (»Die Geistige Welt. Einlei ung in d e Philosophie des Lebens«) áll előttünk ebből a szempontból, ö szerzi a tudományszak nevét is; Weltanschauungslehre, világnézettan. A szükséges szellemtudományos módszer keresése közben megállapítja, hogy logikával nem 4ehet eldönteni a világnézeti harcot. A racionális filozófiával szemben szkeptikus Szerinte a világnézetek mögött a rends;e ek alkotóinak az élethez vaió viszonyulásai rejlenek. Tehát nem a metafizikából, de a történekemből ke'.l kiindulni. Ö már a hisztorizmus korszakában él. Milyen erők hozták létre a bölcselettöríénet által felmutatott világnézeti csoportokat? Hangoztatja, hogy az egyes bölcselők egyéni adottsáfga^ s azok az irracionális tényezők, mint pl. a korszellem, nemzeti szellem, egyéniség, önkény, stb. mind számba jönnek. S különösen számolni kell a »Kern der Person*, va^y »Kern der Menschennatur« szerepével, mely a személyiség mélyéből sugárzik. A fő világnézetalakitó tényező szerinte »pszichikai egészünk struktúrája«. A filozófiai nagy változások az emberiség életérzetének najy változásai. Egy viiágnézet felépítésének értelme olyan gondolati összefüggések foglalata, melynek mélyén egy világkép van. Ebből a világképből kiindulva vetették fel a világ jelentésének és érie mének kérdését s erre támaszkodva alkották meg életünk számára az eszméket, a legfőbb e'veke". Tehát Dilthey szerint a filozófia a filozofáló egyénből ered. Három alaptípust jelöl meg: 1. Materializmus, s ennek természetes fejlődée a pozitivizmus. 2. Objektiv idealizmus, (stoa. Scinoza, Leibnitz. Shaftesbury. Gcethe Schelling, Hegel.) 3. Szabadság idealizmusa. (Platon, a görög-római életbölcselet, a keresztyénség filozófiája, Kant. Fichte. Carlyle,) 1. Minden bölcselkedés a természet tanulmányozá ából indul ki, mert itt találunk törvényszerű rendet. Itt pedig a kauzalitás törvényei uralkodnak. Ha áz okság elvének egyoldalú szerepet juttatunk, s kizárjuk a cél és érték fogalmát, akkor kapjuk a materialista tipust. 2. Ha az okság elvéhez ragaszkodó racionális túlsúly helyett a gondolkodóban az érzelem jut előtérbe,, akkor alakul ki az objektív idealizmus. Fő problémája, hogy mi az élet értéke? A valóság nem más, mint a belső élet kifejezése. 3. Ha pedig az akarat az elhatározó jelentőségű, akkor jön létre a szabadság idealizmu-a. Ebben a szellem független az anyagtól, sőt uralja