Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.
Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.
TAJEKOZTATO Rovatvezető: DEZSÉRY LÁSZLÓ YILÁGIVÉZETTAK A világnézeti tipuskutatás A világnézettan új tudomány alig száz éves. némi történelmi elözménynyel. Nevét Dilthey aclta (Weltanschauungslehrel aki egyébként ezt a tudományt a »filozófia filozófiájának« is nevezte. A modorn filozófia értékes vállalkozása, mely új probléma újszerű meglátásából szü'etett. Célkitűzése: feltárni azokat a szellemi törvényeket, amelyek az egyes v lágnéze.ek és így az egyes filozófiák a akulását differenciálódását meghatározzák. Nem vizsgálja az egyes világnée eket igazság artalmuk szerint, nem akar döntő bíró lenni a világnézetek között. Ezt kérdezi: miért vannak különböző világnézetek és filozófiai rendszerek? Hogyan osztályozhatók e.ek? Mik azoK a törvények és erők, melyek az egyes rendszerek konkrét alakulását meghatározzak? A probléma kézenfekvő és jogos mert két.-égtelen. hogy egy világnézet vagy filozófiai rendszer kialakulását nemcsak a logikus gondolkodás benső konzekvenciái ès a problémák tartalmi minősége határozza meg hanem az egyes bölcselők egyénisége, eredetisége. történeti helyzete és esetleg má< erők L«. Ezeknek a tényezőknek szerepét cs mivoltát akarja meghatározni a világnézettan. A továbbiakban, vagyis a világnézettan jellegzetes képviselőinek és eredményeinek ismertetésénél Jáno-i József S. J. könyvére fogunk támaszkodni. amely »Világnézeti tipuskutatás és filozófiai megalapozása« címmel 1934-ben jelent meg a Pázmány Pé'.er Irodalmi Társaság kiadáában. Ennek a könyvnek ismertetése azért is igen haszno> le^z mert alig lehet hozzájutni. Jánosi sze'int a világnérettan alapja és kiindulása csak egy lehet: az egyes történetileg adott rendszerekből kell kiindulnia méghozzá előfeltevésmentesen, pontos ínalizissel törve azok struktúrájának, morfológájának megállapítására. (Tehát nem szabad konstruálnia s valamiféle előfeltéte'.ezett fejlődéselméletbe beszorítania a rendszereket.) Persze ez a szigorúan történeti munka a világnézettannak csak alapköveit hordhatja össze, s maga még nem tudomány csak annak előfeltétele. Tudománnyá csak akkor lesz, ha el tud jutni a világnére ek elméletéhez.. Arra kell felelnie: vannak-e olyan általános törvények, erők, amelyek az egyes filozófiai rendszerek mélyén rejlenek és akár mint statikus akár mint dinamikus irányt szabó tényezők megmagyarázzák, okát adják ezeknek a szellemi jelenségeknek? Ha ezt meg tudná oldani és meg tudja találni azokat a dinamikus és strukturáló erőket amelyek a filozófiának ennek a valóban misztikusan homályos értelmi, szellemi folyamatnak a méhében dolgoznak, akkor érdemli meg .Dilthey büszka e'nevezését: filozófia filozófiája ,vagyis az emberi szellem metafizikája. Innen érthető hogy a tudomány alapvető nehézsége abban van. hogyan hidalja át azt a feszültséget mely egy adott rendszer megismételhetetlen mivolta és a rendszerek soka:-ága között van? Ezt az áthidalást a világnézettan a tipologikus módszerrel gondolja elvégezhetnek. (épúgy, mint a lélektan, a társadalombölcselet, vagy vallá-bclcselet.) Mi a típus és hogyan lelhető meg? Ha a rendszereket egyenkint analizáljuk és őket egymással ötsszevetjük, észrevesszük, hogy azok nem mindea tekintetben külcnbözre'v egymástól sőt. sok szempontból érintkeznek egymással. Kiragadva több