Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

DR. KISS JENŐ : Az újszövetségi, közelebbről jézusi csodák kérdése.

Még egy szempontot kell figyelembe vennünk. Az általa meggyógyított betegek és feltámasztott halottak (Naini ifjú, Jairus leánya,. Lázár) ideig-óráig »éhezhették« Jézus csodatevő hatalmának következményét. Életük hátralevő időjére. De a mulandóságnak rájuk is érvényes törvénye folytán végül ők is elmentek a minden élők útján, éppen úgy, mint minden kortársuk és mint minden ember, a maga idejében. 11a Jézus működése kimerült volna a testi betegek mcí* gyógyításában, vagy néhány ha'ott feltámasztásában, jelentősége éppen úgv eltűnt volna, mint ahogy eltűntek a meggyógyított betegek, vagy feltámasztott halottak. Ezesctben Jézus a mult embere maradt volna, akiről legfeljebb az evangéliomok tudnak szűkszavú közlések formájában egyet-mást mondani, emberek számára, akiket a múlt története érdekel. De jelentősége az utókor számára bizony nem lett volna. Eí is mutatja, hogy miért nem ebben látja Jézus a maga tulajdonképpeni hivatását. És viszont az a ténv, hogy Jézus nemcsak a történetírók számára jelent valamit, hanem Kilép a múltból és a jelen emberének is Megváltója, az ezen cselekedetből i csodák mellett Igéjének csodája révén következik be. Ennek jelentőségét ömaga is hangsúlyozza, amikor a gufaütöttel kapcsolatban kérdezi: Mi könnyebb: azt mondanom, hogy megbocsáttattak a te bűneid, vagy ezt: kelj fel és járj (Mk. 2,9.) Tehát a testi csoda jelentőségét a megfelelő mértékben szállítja alá. Nehezebb a lélek betegségének meggyógyítása. A testi beteg meggyógyításakor is többször halljuk a figyelmeztetést: Eredj el és többet ne vétkezzél; tehát a testi betegség, meggyógyításával is az egész emberen, testén és lelkén kíván segíteni és mert a lélek fontosabb a testnél, azért mondhatjuk, hogy Jézus megváltói tevékenységét inkább bizonyítja Igéje által való működése, mint cselekedetbeli csodái. Messiás volna, ha egyetlen »csodát« sem hajt végre és viszont nem szólhatnánk róla, mint Messiásról, ha nem tudnánk Igéjének bizonyságtevéséről és ez által a lélek betegségének meggyógyításáról. Maga hangsúlyozza, hogy »az embernek Fia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett.« (Lk. 19,10.) Vagy: Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és adja életét váltságul sokakért. (Mt. 20,28.) Ez az Ő hivatása, amelynek fő eszköze az Ő Igéje, amelynek hatására az emberek feladata, hogy megtérjenek, mert elközelített a mennyeknek országa (Schlatter mondja: Jézus semmiképpen sem akarja, hogy a megtérésen kívül más út vezessen Istenhez.) Ne felejtsétek, hogy, ha valaki nem születik víztől és Szentlélektől, nem mehet be a mennyek országába. (Ján. 3,5.) Mert, ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg Istennek országát. (Ján. 3,3.) Ezzel függ össze, mint öntudatos személyi magatartás, a mennyei ajándék elfogadása, a hit. Mindenek lehetségesek a hívőnek. (Mk. 9,23.) Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok e hegynek, menj innen és zuhanj a tengerbe és megtörténnék. *(Mt. 17,20.) Amott csak a beteg testnek meggyógyítása, itt az egész embernek, mint sze* mélyiségnek megmentése. A lélek betegsége a bűn. A lélek meggyógyítása a bűn hatalma alól való kiszabadítása, és egyben a bűn erejének megtörése. A legnagyobb hatalom Igéjének ereje, amely a hitetlent is hívővé teheti, és a kárhozatból szabadíthatja ki az egész embert- Ez pedig a legnagyobb eredmény, mert mit használ az embernek, ha az