Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

DR. KISS JENŐ : Az újszövetségi, közelebbről jézusi csodák kérdése.

feszítő erejére indul meg. Ha kialszik, a kazán tüze, megáll a gőzparipa. Autó, motor, repülőgép a benzin hajtóerejére szorul. Kialszik az elektromos világítás, ha elvágják a vezetéket. Süket a rádió, ha kimerül a telep, vagy elromlott az elektroncső. És folytathatnók a mindennapi, megszokott életszemléletünk je'enségeit, és megnyilvánulásait, mindenütt a természeti törvények szigorú, feltétlen és egyetemes uralmát látjuk. IIol van itt hely a csodák számára? A csodák számára, amelyek végeredményben mégis csak áthágásai e vastörvényeknek, és megzavarásai a természet örök rendjének és harmóniájának. Mert betegek csodás meggyógyülása, vakok szemeinek megnyitása, halottak feltámasztása, viznek borráváltoztatása, öt kenyérrel ötezer ember megelégítése mi volna más, mint ezen természet rendjét biztosító örök törvények áthágása, ha ilyen áthágás lehetséges volna. De nem lehetséges. A nap nem áll meg Gibeonban és a hold Ajjalon völgyében, üt kenyér csak öt marad és nem elég ötezer ember megelégítésérei. Örök álomra húnyt szemeket semmiféle hatalommal sem lehet újra felnyitni. így okoskodik a mai ember. így jutunk a kérdés tulajdonképeni nehézségéhez, és ezért van szükégünk arra, hogy a hivő ember is számot adjon magának arról,hogy miképen helyezheti el a csodát mind a természet életében, mind a vallás világában. Nem áltatjuk magunkat egy pillanatig sem azzal, hogy a csodákat akár egyik, akár másik vonatkozásban meg tudjuk magyarázni. Ez végeredményben azt jelentené, hogy megszűntek csodának lenni, belehelyezzük őket az élet rendes menetébe, és akár ismételni is tudjuk őket. Nem a megmagyarázásról, hanem megértésről, valószínűvé tételéről, lehetségességéről, és vallási vonatkozásban szükségességéről van szó, titokzatosságának ^ további fenntartása mellett. És ha az alábbi gondolatsorok révén e pontig eljutunk, ezzel már el is értük kitűzött célunkat. IIa rá tudunk mutatni akár a történet, akár a természettudomány és technika, akár az egyéni élet körén belül olyan jelenségekre, amelyeket nem lehet a sablonos megszokottság alapján elintézettnek vélni, már megállásra, megfontolásra, új orientációra kényszerítjük a csodákat tagadni akaró embert,' a bibliai csodák tekintetében is. Mind történeti, mind természettudományi vonatkozásban a csodák tagadása elhamarkodott lépésnek tekintendő, és az ember indokolatlan fennhéjázásának, állítólagos felvilágosultságának, mindent megmagyarázni ukarásának a jele. Már a történet körén belül is rá kell mutatnunk rejtett erőkre, amelyeket nem ismerünk, de amelyeknek általunk nyomon nem kisérhető, meg nem érthető kihatásai következményeikben láthatókká válnak. Amit korábban mint történeti materializmust a mult megértése szempontjából egyedül helyes felfogásnak hirdettek, ez az anyagias történetfilozófia ma már idejét multa értékelési mód. Népek születése és népek elmúlása nem olyan egyszerű folyamat, amely minden további nélkül »természetesnek« tűnhetnék fel. Izráel népét sem tudomány, sem művészet, sem technikai tudás nem emelte a többi fölé. Ellenkezőleg; e tekintetben mvssze mögötte maradt a görög—római, vagy korábban egyiptomi és nsszir-babiloniai népeknek. Számszerűleg is kicsiny nép; országa nem nagyobb, mint egy közepes magyar vármegye, és mégis világtörténeti,