Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

DR. KISS JENŐ : Az újszövetségi, közelebbről jézusi csodák kérdése.

még inkább vallástörténeti döntő jelentőségű események hordozójává vált. Hiába vetjük fel a kérdést: miért ez a nép, miért nem; a művelt görög, vagy más, nem kapunk feleletet e kérdésre. A magunk történetében is ezt látjuk. Hatalmasabb rokonaink, világhódító eleink eltűntek; immár csak nevüket ismeri a multak kutatója — mi megmaradtunk. Hatalmas çialamkôvek közt őrlődött népünk már vándorlásai során is. Történetnélküli élete évezredek során épen olyan csoda, mint megmaradása itt a Kárpátok medencéjében, tatár, török pusztítás, Habsburg elnyomás alatt. Európa kialakulása, népeinek Ázsiából, az emberiség nagy bölcsőjéből való kirajzása, és azután szellemileg fölébe kerülése meg nem oldott probléma; mélyreható, általunk nem ismert tényezők, amelyeket épen azért, mert nem ismerünk, nem tekinthetünk egyszerűen immánens erőknek, rejtett, titkos rúgók és mozgató erők hatottak itt közre, figyelmeztetve a mult történetében búvárkodót, hogy meg ne feledkezzék arról, aki a népek sorsának intézésében is szuverén, döntő tényező. Amit napjainkban szellemtörténeti felfogásnak neveznek, ez is bizonyítja, hogy pusztán anyagi erők összehatásának eredőjeként mégsem foghatjuk feli a |népek történetét, és döntő szerepe van abban az anyagi világ felett álló szellemi tényezőnek, amely pedig már széttöri a pusztán immánens erőkből álló szorító gyűrűt. A történelem bizonysága szerint nem mindig »az erősebb bataillonok« mellett áll Isten, mint ezt Gedeon története is bizonyítja. Az élet nagy tanítómestere a történet Isten lábnyomainak felfedezésére vezet. Ugyanezt eredményezi a természettudományok, a természet élete, a technika, és az ember saját életének közelebbi vizsgálata is. A természettudományok elsősorban, amelyek pedig sokáig a »természeti törvények« fogalmával élve a természet életének gépies lefolyásáról szóltak. Nézzünk szemébe a fő érvként emlegetett »természeti törvények«-nek. Mi hát az a természeti törv ény? A természet életének néhány ellesett szabályszerűsége, és ezeknek tételekben való formulázása. De vájjon a néhány minden-e? Nem elfogult-e az az ember, aki azt merné állítani, hogy a természet titkait teljesen megismerte? Nem tár-e fel minden újabb felfedezés eddig nem ismert titkos erőket, amelyekről korábban sejtelmünk sem volt? A természet sok ismeretlenből állói egyenletének megoldására az a néhány ismert tényező elégtelen. Nem is szólva most arról, hogy a természet megismerése kör alakban halad tovább. Minél nagyobb területe vvan a körnek, annál nagyobb felületen érintkezik a körülvevő ismeretlennel. Egy megoldott probléma tiz újat támaszt; egy kérdőjel feloldása tiz új kérdőjelet idéz fel. Éppen a tudomány mai óriási fejlettsége kényszeríti alázatosságra az embert. Ma sokkal inkább tudják és vallják is be, hogy távol állanak a természet titkainak teljes megismerésétől, mint egy generációval előbb, és belátják, hogy a fizikai világ Sphinxe sem tárta fel még minden titkát a kutató emberi értelem előtt. Ezen megfontolások pedig azzal az eredménnyel járnak, hogy nem dobálózhatunk olyan könnyen a természeti törvény fogalmával. Ma már tudjuk, hogy a néhány ismert törvény mellett nem ismert titokzatos erők és jelenségek sokasága van a természet mélyén elrejtve: az élő istenhit alapján vájjon most már elképzelhetetlen az az elgondolás, hogy ezek érvényesítése által Isten belenyúlhat a természet életének' a megszokottól