Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Dr. KARNER KÁROLY: Jézus az élet kenyere.(folyt. és vége)

ÉZUS, AZ ÉLET KENYERE ^^^ (János ev. 6. részének magyarázata) IRTA: KARNER KÁROLY. (Folytatás és vége.) Jézus nem utasítja el azt a kereső vágyódást, mely a galileabeliek kérésében minden emberi önzés és bűn torzítása ellenére mégis­csak jelentkezik s erre a kereső' vágyódásra válaszol a kinyilatkoz­tatás igéjével : »Én vagyok az élet kenyere«, Itt fordul elő az evungéliumban először egyike az olyan jellegzetes kifejezéseknek, áll. megjelöléseknek, melyek tömörségükkel, fenséges egy­szerűségükkel az e\angéliumi kinyilatkoztatásnak minden olvasót meg­ragadó és mélyen az emlékezetbe belevésődő megfogalmazásai. Jézus >az élei kenyere«, »a világ világossága« (8,12); a »jó pásztori, (10,14), »az igazi szőlőtő« (15,1). Honnét származnak és mit jelentenek ezek a régebbi evangéliumokban teljesen ismeretlen, a negyedik evangélium szá­mára viszont mcgkiilönböztetöen jellegzetes fogalmazások? Az eredetnek a kérdését már csak azért is fel kell vetnünk, mert e nyilván egy gyökérből származó s egymással rokon megjelölések származása fényt vethet azoknak értelmére is. Az újabb kutatások tisztázták, hogy ezekben a mondásokban egy a Biblia világán kívül erősen elterjedt vallásos beszédmodorral, u. n szakrális stilussal van dolgunk. Ez a stilus különféle régi keleti vallá­sokban főként akkor jelentkezik, amikor az istenség nyilatkoztatja ki ön­magát. A régi keleti (pl. babyloniai, egyiptomi) vallások emlékei között rendkívül tanulságosak erre a szakrális stílusra az Isis hellenisztikus szinkretisztikus kultuszával kapcsolatos szövegek. Az egyik ilyen szö­vegben olvassuk: »Én vagyok Isis, minden ország királynője, akit Her­mes nevelt. Amit én adtam törvényül, azt senki sem hatálytalaníthatja. Én vagyok a legifjabb Kronos-istennek a legidősebb leánya, én vagyok Osiris királynak a nővére és felesége. Én vagyok, aki elsőnek adtam « gyümölcsül az embernek. Én vagyok lloros király anyja, én vagyok, aki a kuUa csillagképében felragyogok. Nekem építették Bubastos városát. Örvendj, örvendj, Egyiptom, hogy engem tápláltál!« (közli l)iod. Sic. I, 27; v. ö. Deismann: Licht vom Osten, 4. kiad., 1923, III. lap). 1 Nagyon kedvelt formája ez a szakrális stilus a hellenisztikus misztikának 1 A Díodorus Siculus által feljegyzett szöveg csa'í kivonatu egy ősrégi szövegnek, mely az ujabb kutatások során több régi feliraton napvilágra ke­rült, legteljesebb formában a Kymae-i feliraton. E szövegek ősképe, ill. ere­detije úgy látszik Memphisben, az ottani Isis-templomban volt. V. ó. Peeh: Der Isishymnus von Andros, 1930., ahol a szövegek is megtalálhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents