Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

Tájékoztató - DR. FRENYÓ VILMOS: A biológia.

gyógyhatásúkat, őt kell tekintenünk a gyógyszerismeret és a florisztika egyik megalapítójának. Utánuk századokig elakadt a bíoÍógiai tudományok fejlődése. Az evilágtól elfordulni törekvő középkor embere nem foglalkozott számbavehetően az őt körülvevő természettel. Úgyszólván teljesen Aristotelesre támaszkodik bizonyos 'időtől kezdve e hosszú kor tudománya. Latin nyelvre iiTetik át a klasszikus teimészettudományi iratokat s ellátják szimbolikus értelmezésekkel. A "természet vizsgágálata helyett az így létesített kompendiumokat tanulmányozgatják; korántsem a valódi természettudományos gondolkodás irányelvei szerint, hanem sokkal inkább az ott szereplő kifejezések nyelvészeti búvárlásával. Fontos közvetítő művek voltak Isidoras űe Sevilla (570—636) »Libíi oiiginum sej etymologiarjrm és »De natura rerúmx című munkái. Dioscoridc-s. Theophrastos és Plinius természettudományi irataiból merítette müvei anyagát, mely azután alapul szolgált Hrabanus Magnentius Maurus (856) huszonkét kötetre rúgó »Universo« című munkája, megalkotásához. Hrabanus a fuldai bencés iskola jgazgatója volt. Hatalmas müve a középkor legtekintélyesebb természettudományi irata. Azonban mindezek a művek nem érik el a klasszikus munkák színvonalát. Ezekben az időkben Aristotelest még úgyszólván nem ismerik. Az araboké az érdem, hogy Aristoteles munkásságát az európai Ecultúra szâmtra átmeníeí/ttk. Iba Sina (908—1037) 20 vaskos kötetben foglalkozik vele. Ribertus Magnus az első európai bölcselő, aki Aristoteles szellemét Igyekszik átvenni. Mint szerzetesrendiének provinciálisa sokat utazik, de a természet megismerésének eme kitűnő alkalmait nem tudja felhasználni. Ugy látszik meglepően rossz megfigyelő; a légyről pl. azt vélte, hogy nyolc lábú. * A 16. századtól kezdve a biológiai tudományok fejlődése lassan újra megindul a hosszú stagnálás, sőt teljes elcsökevényeseiés uíán. A fellendülés egyik eredményezője nyilván a könyvnyomtatás, amelynek révén lehetségessé vált a tudományos művek olcsó sokszorosítása, yalajnlnt az illusztrációk (fa- és rézmetszetek) segítségével az élőlények jobb ismertetése. Az élénkülés másik okát Verulami Bacon kiváló szellemében találjuk meg; ő fejti ki először, hogy az indukció, a megfigyelésre alapított következtetés a,tudományos igazságokra Jjuttató helyes módszer. A 16. és 17. század természettudományi munkásságának azok az igen szépen illusztrált művek a jellemző kifejezői, melyek egy-egy terület növényzetét és állatvilágát ismertetik. A fejlődés eme periódusa enciklopédikus jellegű. Ez a korszak néhány emberöltő alatt több igazi ismerettel gyarapította a biológiai tudemányo,at, mint a megelőző sok évszázad, amely a klasszikusok óta eltelt. Addig, hiábavaló fáradozásokká

1, főleg a Dioscorides leírásaiban szereplő növényeket és állatokat keresgélték s iparkodtak megtalálni Európa külön-, böző vidékein. Ezzel kapcsolatban tévesnél tévesebb megállapításokat tettek. Most azonban az önálló, új megfigyelésekkel megindul az európai jellegű teimészettudományi kultúra. Carolas Clusiiis (1526—1609) illusztrált florisztíkai munkái jelzik ennek a kornak a kezdetét. Nagy hírnévre tesznek szert Oiío Bruníels és Hieronymus Bock munkái (1593. »New Kreutterbuch«(. Gesner Konrád (1516 —1565), svájci oivos a régiek által gyógynövény ekként leírt növények hatását önmagán próbálja ki. Ulgsses Rldrovandi, Dalechainps és Bauhin gazdag növénygyűjtemínyek birtokában voltak, I Az enciklopédikus adatgyűjtés korszaka után, amely főleg csupán a kü,lsö alakra és előfordulásra vonatkozó florisztíkai és faunisztikai megállapítások • rendszerét nyújtotta, elérkeztek a biológiai tudományok oda, hogy mos: már hozzáláthattak a belső struktúra és az életműködések beható tanulmányozásához. Hooke Róbert angol orvos, akkor még eléggé kezdetleges mikroszkópjával 1667-körül, a parafadugó vékony metszetét vizsgálva felfedezi a növényi sejtet. A falakkal körülvett apró terecskék emlékeztették őt a méhek lépjének sejtjeire, ezért itt is a »kamrácska«, »cellula«, »box« elnevezést alkalmaz!a. Amit Hooke megfigyelt, az tulaj, donképen holt sejteknek a váza volt. Azóta a sejt fogalma, mint alaktani és többé-kevésbbé élettani egységgé, eltolódott s inkább az élő tartalomra vonatkozik, mert ismerünk falakkal nem bíró sejteket is, amilyen péld. minden állati sejt.