Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

Tájékoztató - DR. FRENYÓ VILMOS: A biológia.

TÁJÉKOZTATÓ ! Rovatvezető: DEZSÉRY LÁSZLÓ % A BIOLÓGIA Korunk egyik vezető tudománya a biologia; enna-k jegyében folyik a középiskolai oktatástól kezdve az új táisada!om-e!méletek kiala í á>áig sok minden. Széles rétegek Kezdik ezt a szót megszokni, sőt használni. Beszélnek »biologiai szemlélet«-röl »bioologiai gondolkodásmód«-ról, stb.,. mindazonáltal többé-kevésbbé ködös fogalom áll e sckat használt kifejezések mögött. Mindenekelőtt a biologia elnevezés etimológiáját, származását kell tisztáznunk; eszerint a »biológia«, mint szó a gör^g biosz * (fliegt élet és logosz iÁóyog) = beszéd, illietve loyia (Xoyía — gyűjtelek szavakból ered s magyarra fordítva élettudomány-t (n'em élettant!) jelent. Közel másiél évszázad óta, Lamarck és Treviranustól kezdve használják többé-kjevésbbé olyan értelemben, amely magközelíti a biológiáról kialakult mai fogalmainkat. Idők folyamán sok zavart okozott, hogy a biológia elnevezést a mult század második felében szűkebb körre vonatkoztatták, mint .amit eredeti érteim} ielent s az alkalmazkodások tanát, a mai ökológiát oikológia = az élőlények környezettana, »háztartástana«; cty.< ç = ház) és az ethológiát (az élőlények »szokástana«; f^foi -= szokás, œielekvésm5d stb.) kezdték ér'jeni alatta. Minthogy azonban fennáll az a szükségesség, hogy az összes élőlényekről, emberről, állatról, növényről való ism'eratinket egy átfogó nagy tudományban (egyesítsük, ezért ismét kitágító:tik a biológia fogalomkörét nagyjából a lamarcki és treviranusi (eredeti megfogalmazásához, amely szerint a biológia az életről SZÓIQ disciplinák, azaz tudományágak össziességét jelenti. E rész-tudemányok azonban nem határolódnak )el élesen m ndenfelé a többi, niem biológiai tudományoktól, ! ennélfogva terniászetszerüen nem teljesen egységes a biológia körér.ek kijielölése. Huxley pl. a biológiai mouizmust képviselva a legtágabb értelemben vett jelenségeit az élednek a biológia fogalma alá sorozza s idetartozónak véli végső fokon a lélektant, társadalomtudományt, de még a jogtudományt és politikát is. Kétségtelen, hogy ez a felfogás túlértelmezi a biológiát, hiszen olyan módszertani különbségek vannak e területek müvelésében, hogy tárgyuk nem vonható erőszakolás nélkül együvé. Sokkal határozottabb H. Driesch értelmezése, aki a biológiát az élőkre vonatkozó objektiv tudománynak mondja. A tárgyi megismerést hangsúlyozva, szorosabban vonatkoztatja a biológiáit a testi életre s ezzel elhatárolja a szubjektivebb vonásokat feltüntető tudományszakok felé. A biológia helyes megfogalmazása és feloszlása tekintetében Dudich Endre felfogása látszik a legcélszerűbbnek. Dudich szerint: »a biológia az élőlényekről szóló igazolt ismeretek rendszere.« Foglalkozik tehát minden élővel, de csupán a tárgyi alapon, azaz objektive igazolható ismeretek kapcsán. A biológia, vagyis az élettudomán/ két főcsoportra tagolódik Dudi h rendszerében: A) Pro-biológia, mely magának az életnek mibenlétével, alapjelenségeivel, létiejöttével, feltételeivel, az élettelennel szem:en való különbségeivel stb. foglalkozik. B) Biontológia, mely adottnak veizi az életet s kutatásának tárgya az é'ő' lény. Foglalkozik az élőlények szervezetével, élettani (fiziológiai!) működésével, szerkezeti és egyéb ado'tságaival stb. Az élettudománynak ez a második része tekinthe ő fejlettebbnek és kidolgozottabbnak az elsővel szemben, mert tárgya, az élőlény, sokkal inkább megragadható, mint az élőlénytől el-