Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.
Tájékoztató - DR. FRENYÓ VILMOS: A biológia.
'vonatkoztatott élet s a probiológla egyéb tárgyainak javarésze. A továb' biakban ezért főleg a biontológiát ismertetjük, ugyancsak Du dich felfogása nyomán. Az élőlényeket vizsgálhatjuk fajtájuk szerint, illetve egye i-mivoltakban. A biológiának ezzel foglalkozó résztudománya az idio-biolágia (í'diog — egyéni, saját). Vizsgálhatjuk azonban az élőlények egymással alkotott életközösségeit, a biöcönosis-okat is (xoivoc — közös; az ezzel foglalkozó tudományág a syrnbiológia gvv = együtt. Mindezeken belül természetesen nagymértékben. tovább tagolódik az élettudomány. Ig/ pl. az idiobiológia keretében megkülönböztethetünk aktuális tudományágakat,, melyekben az idő nem szerepei alkotó tényezőként, hanem a vizsgálat tárgya a jelenben adott élőlény. Az idetartozó tudományágak a szerkeze tel, működéssel s a környezethez való viszonyulással foglalkoznak. Az élőlények szerkezeti felépítésével az alap-alaktan (pro-morfológla; Txoó — előtt, Liii-n' = alak), továbbá a küllemtan (eidonom'a; nóog = idom s;b., vóhoq = szabály stb.), vagy külső alaktan, végül a bonctan (anatómia; ávaréuva) — szétvág) foglalkozik. E három tudományszak a legtágabb értelemben vett alaktan körébe tartozik, megfelelőbbnek ítélhetjük azonban a »szerkezettan (biontostatika)« elnevezést e szakok össze :oglalására. Az élőlények működésével a biontodynamlka, azaz müködéstan foglalkozik, melynek két ága: az élettan (fiziológia) és a lélektan (pszichológia). A viszonyulástan (hypotalóg'.a; vnoTÜyi• = alárendelés) a szervezeteknek környezetükhöz, valam'n; a belső adottságokhoz való viszonyulását tanulmányozza. Ágat: a környezettan (ökológia), mely a környezet hatását vizsgálja; • a szokástan (etnológia), mely az ingerekre adott reakciókat illetve az élőlénynek a táplálkozással, védekezéssel, ivarzással stb. kapcsolatos szokásait tanulmányozza; az életföldrajz (biontogeografia), mely az élőknek a térben való elterjedettségével, flórák és faunák összetételével foglalkozik. — A környezettant és szokástant együtt: éleímódtannak is nevezhetjük (ezt nevezik egyesek szűkebb értelemben biológiának). Az itt felsorolt diszciplínákban az időtényező mellékes volt. Az idiobio'Iógiának azonban vannak plyan ágai is melyek az élőlényt az időben, v annak függvényeként tekinti, teháti történeti jelleüeki. Ezek a genetikus tudományágak, összesen hat ilyen tudományágat jelölhetünk meg. Egyénfejlődéstan (ontogenetika; óvtu = ami van, létezik, stb és yevFrri = eredeti, születés); örökléstan (genetika) ; törzsfejlődéstan (phylogenetika; wvX v — törzs, nemzetség stb.)szerveződéstan (bioncmia), mely az okozatok láncolatának felderítésével azt törekszik megtudni, hogy miért lett valamely szerv, vagy testi sajátság olyanná amilyen (legjellegzetesebb szerveződéstani tudományág az oknyomozó fejlődéstan = fejlődésmechanika); fauno- és florogenetika, mely a Föld és egyes területek állatés növényvilágának történeti fejlődését kialakulását "követi nyomon; rendszertan (systematika; çvqzrua = rendszer), mely több, mint az élőlények leírása és mesterséges csoportosítása; az ú. n. »természetes rendszer« a rokonság alapján az összes élőlények törzsfajának vetülete. Az egész idiobiológián belül, a vizsgálat tárgya szerint megkülönböztetünk növénytant (phytologia; (pvróv — növényi), állattant (zoológia; Çcbov = állat), embertant (anthropológ'a; uvxfocuTCoyi = ember). Ezekbe beleertendő az. őslénytan (paleontológia; rícúaiÓQ —régi)) növénytani, ^állattani, vagy embertani része is. Megjegyzendő még, hogy ezek a tudományok az eg észséges élőlényekkel foglalkoznak, ha igénybe veszik is a beteges és torz alakokból levonható tanulságokat, mint pl. az élettan, az oknyomozó fejlődéstan stb. A beteg szervezetekről szóló ismereteket a haszontudományok (gyakorlati = alkalmazott tudományok) később részletezendő körében a pathológia foglalja magában. Hiánytalanul felsoroltuk a biológia egyik nagy ágának, az egyedekkel foglalk'ozó idiobiológ'iának fő diszciplínáit. A következőkben áttérünk a közösségekkel foglalkozó svmbiológia rövid taglalására.