Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

Tájékoztató - DR. FRENYÓ VILMOS: A biológia.

'vonatkoztatott élet s a probiológla egyéb tárgyainak javarésze. A továb' biakban ezért főleg a biontológiát is­mertetjük, ugyancsak Du dich fel­fogása nyomán. Az élőlényeket vizsgálhatjuk faj­tájuk szerint, illetve egye i-mivoltak­ban. A biológiának ezzel foglalkozó résztudománya az idio-biolágia (í'diog — egyéni, saját). Vizsgálhatjuk azon­ban az élőlények egymással alkotott életközösségeit, a biöcönosis-okat is (xoivoc — közös; az ezzel foglalkozó tudományág a syrnbiológia gvv = együtt. Mindezeken belül természetesen nagymértékben. tovább tagolódik az élettudomány. Ig/ pl. az idiobiológia keretében megkülönböztethetünk ak­tuális tudományágakat,, melyekben az idő nem szerepei alkotó tényezőként, hanem a vizsgálat tárgya a jelenben adott élőlény. Az idetartozó tudo­mányágak a szerkeze tel, működéssel s a környezethez való viszonyulással foglalkoznak. Az élőlények szerkezeti felépítésé­vel az alap-alaktan (pro-morfológla; Txoó — előtt, Liii-n' = alak), továbbá a küllemtan (eidonom'a; nóog = idom s;b., vóhoq = szabály stb.), vagy külső alaktan, végül a bonctan (ana­tómia; ávaréuva) — szétvág) foglal­kozik. E három tudományszak a leg­tágabb értelemben vett alaktan körébe tartozik, megfelelőbbnek ítélhetjük azonban a »szerkezettan (biontosta­tika)« elnevezést e szakok össze :og­lalására. Az élőlények működésével a bion­todynamlka, azaz müködéstan foglal­kozik, melynek két ága: az élettan (fiziológia) és a lélektan (pszicho­lógia). A viszonyulástan (hypotalóg'.a; vnoTÜyi• = alárendelés) a szerveze­teknek környezetükhöz, valam'n; a belső adottságokhoz való viszonyulá­sát tanulmányozza. Ágat: a környezet­tan (ökológia), mely a környezet ha­tását vizsgálja; • a szokástan (etno­lógia), mely az ingerekre adott re­akciókat illetve az élőlénynek a táp­lálkozással, védekezéssel, ivarzással stb. kapcsolatos szokásait tanulmá­nyozza; az életföldrajz (biontogeo­grafia), mely az élőknek a térben való elterjedettségével, flórák és fau­nák összetételével foglalkozik. — A környezettant és szokástant együtt: éleímódtannak is nevezhetjük (ezt nevezik egyesek szűkebb értelemben biológiának). Az itt felsorolt diszciplínákban az időtényező mellékes volt. Az idio­bio'Iógiának azonban vannak plyan ágai is melyek az élőlényt az időben, v annak függvényeként tekinti, teháti történeti jelleüeki. Ezek a genetikus tudományágak, összesen hat ilyen tu­dományágat jelölhetünk meg. Egyén­fejlődéstan (ontogenetika; óvtu = ami van, létezik, stb és yevFrri = eredeti, születés); örökléstan (gene­tika) ; törzsfejlődéstan (phylogene­tika; wvX v — törzs, nemzetség stb.)­szerveződéstan (bioncmia), mely az okozatok láncolatának felderítésével azt törekszik megtudni, hogy miért lett valamely szerv, vagy testi saját­ság olyanná amilyen (legjellegzete­sebb szerveződéstani tudományág az oknyomozó fejlődéstan = fejlődés­mechanika); fauno- és florogenetika, mely a Föld és egyes területek állat­és növényvilágának történeti fejlődé­sét kialakulását "követi nyomon; rend­szertan (systematika; çvqzrua = rend­szer), mely több, mint az élőlények leírása és mesterséges csoportosítása; az ú. n. »természetes rendszer« a ro­konság alapján az összes élőlények törzsfajának vetülete. Az egész idiobiológián belül, a vizsgálat tárgya szerint megkülönböz­tetünk növénytant (phytologia; (pvróv — növényi), állattant (zoológia; Çcbov = állat), embertant (anthropológ'a; uvxfocuTCoyi = ember). Ezekbe bele­ertendő az. őslénytan (paleontológia; rícúaiÓQ —régi)) növénytani, ^állat­tani, vagy embertani része is. Megjegyzendő még, hogy ezek a tudományok az eg észséges élőlények­kel foglalkoznak, ha igénybe veszik is a beteges és torz alakokból levon­ható tanulságokat, mint pl. az élet­tan, az oknyomozó fejlődéstan stb. A beteg szervezetekről szóló ismere­teket a haszontudományok (gyakor­lati = alkalmazott tudományok) ké­sőbb részletezendő körében a patho­lógia foglalja magában. Hiánytalanul felsoroltuk a biológia egyik nagy ágának, az egyedekkel foglalk'ozó idiobiológ'iának fő disz­ciplínáit. A következőkben áttérünk a közösségekkel foglalkozó svmbio­lógia rövid taglalására.

Next

/
Thumbnails
Contents