Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-02-20 / 7-8. szám

181; EVANGELíKUS ŐRÁLLÓ 51 nemes és magasztos eszmék megvalósítására töT m ültek. Válaszában a a 1848 XX. te.-nek és a kaíh. autonómiának a uailások egyenjogúságán és viszonosságán alapuló megualósitósát ígérte. Hangsúlyozta touábbá, hogy az uj politikai tényezőknek uj irány elől egy téren sem, tehát egyházpolitikai téren sem lehet teljesen elzárkózni. A miniszter szauai szerint az utóbbi időben túlságosan kiélezett és feleslegesen előtérbe helyezett ualláserfcölcsi neuelésí kérdés mikéntjénél sokkal fontosabb kérdéseknek kell foglalkoztatni most a közvéleményt mindaddig, mig a magyar állam létkérdése, az uj állami és kgrmányzati rend meggyökéresedése biztositua nincs, a függő kérdéseket eszmei harcokból ki kell kapcsolni. tiollaná A hollandiai protestáns egyházak érdeklődéssel nettek tudomást arról a felhívásról, amelyet a magyarországi és erdélyi testuéregyházah hozzájuk és más országokban leuő egyházakhoz tntéztek, azt színesen és együttérzéssel hallgatják meg. Bár nem feladatuk, hogy foglalkozzanak a kérdés politikai oldaláual, mely a neuezett országok protestáns egyházainak szabadságáual egységével uan összeköttetésben, de ugy uélik, hogy joguk uan hozzá s kötelességük is, hogy ezen egyházak érdekeit megfontolás és megsziuleíés céljából az összes érdekelt felek figyelmébe ajánlják. Mert fennállásuk 400 éue alatt ezen egyházak gazdag áldást terjesztettek maguk körűi. S mikor a maguk számára szabadság után uágytak, ugyan azt hajlandók uoltak mindenkor példásan megadni másoknak is. A lakosság műuelődéséhez és fejlődéséhez is nagymértékben hozzájárultak. Mig a szenuedések és elnyomatások ideje aíatt a nyugati egyházakkal ualó kapcsolatot megtartották, Európa keletén olyan centrumot teremtettek meg, amely a többi hituallások és egyházak mellett, spt uelük szemben is a legnagyobb jelentőséggel birt. Ezek az egyházak a szellemi és intellektuális életnek ilyen központjai maradtak mind a mai napig. Magy uesztesség és helyrehozhatatlan kár lenne tehát a protestantizmusra nézue, ha ezeket az egyházakat önállóságuktól és szabadságuktól megfosztanák s igy azok a „diuide et impera" politikája folytán egységüket is megtörue látnák s más népek és más kormányok elnyomásának kitéve, erejüket veszítenék, sőt mi több, még lételük-ben is fenyegeíue lennének. A hollandiai protestáns egyházak azért, a többi országolj protestáns egyházáivá! kapcsolatban, erőteljesen és komolyan hívják fel közremunkálásra mindazokat, akik e veszélyeket közvetve, uagy közuetlenül el tudják hárítani s a pusztulást meg tudják akadályozni! Épen ezért uajha a közelgő békekonferencia Isten kegyelméből azt eredményezné, hogy a protestáns egyházak Magyarországon és Erdélyben akadálytalan szellemi fejlődésre juthatnának s még sokkal inkább, mint a múltban, gazdag áldást jelenthetnének a saját népük és a körülöttük leuő népek számára! A hollandiai egyházak neuében: fí holland ref. egyház., A ref. egyházak. Az ujrakeresztelkedők társasága. Az eu. lutheránus egyháziközösség. A keresztyén ref. egyház. A remonstrans testuériség. A baptista gyülekezetek uniója Hollandiában., A szabad keresztyén gyülekezetek szöuetsége Hollandiában., Éí helyreáUitott euang. lutheránus egyházi közösség Uj reformáeiő. Hálás köszönetem fejezem ki mind ama testuéreknek kik fenti eim alatt megjelent első cikkemet észreuételekre méltatták. Előttem észrevételeik igen becsesek. Kérem őket s kérem többi testvéreimet/is, méltassák a jövőben is figyelemre az ügyei, mely a fenti cím alatt Istennek nevében megindult. S kezeljék ez ügyet ugy, nem mint emberek ügyét, de mint Isten országának ügyét: szeretettel, s az igazság meggyőző erejével. A hozzászólások között van egy, mely az evangelikus egyház reformációját szükségtelennek tartja, ellenben főszükségletnek a bibliában lefektetett elvek buzgóbb hirdetését. Ez a lényege . . . gi testvér felszólalásának is. Á hitélet reformációja l Erős resensust váltott ki cikkem ama passusa, a me!y a világi elemről szól. Midőn fenti cím alatt első cikkemet megírtam, szemem előtt lebegett Megváltónknak az „egy akol és egy pásztór"-ról szóló kijelentése. Majd eszembe jutott a kérdés, mért vannak felekezeti különbségek, mi ezeknek oka, kinek érdeke a felekezetiség s mi volna egyházi alapon a mód a jézusi elv megvalósítására ? A.bban egyet kell értenünk, hogy az a uallás, a melyet jézus hirdetett, felekezeti velleitásokat nem ismer. Jézus csak kouetőket és tanítványokat ismer. Azt is alá kell írnunk, hogy a jó Isten, ki mindnyájunk Atyja, nem felekezeti szempontból vizsgálja