Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-02-20 / 7-8. szám

181; EVANGELíKUS ŐRÁLLÓ 51 nemes és magasztos eszmék megvalósítására tö­T m ültek. Válaszában a a 1848 XX. te.-nek és a kaíh. autonómiának a uailások egyenjogúságán és viszonosságán alapuló megualósitósát ígérte. Hang­súlyozta touábbá, hogy az uj politikai tényezőknek uj irány elől egy téren sem, tehát egyházpolitikai téren sem lehet teljesen elzárkózni. A miniszter szauai szerint az utóbbi időben túlságosan kiéle­zett és feleslegesen előtérbe helyezett ualláser­fcölcsi neuelésí kérdés mikéntjénél sokkal fonto­sabb kérdéseknek kell foglalkoztatni most a köz­véleményt mindaddig, mig a magyar állam létkér­dése, az uj állami és kgrmányzati rend meggyö­kéresedése biztositua nincs, a függő kérdéseket eszmei harcokból ki kell kapcsolni. tiollaná A hollandiai protestáns egyházak érdeklő­déssel nettek tudomást arról a felhívásról, amelyet a magyarországi és erdélyi testuéregyházah hoz­zájuk és más országokban leuő egyházakhoz tntéztek, azt színesen és együttérzéssel hallgat­ják meg. Bár nem feladatuk, hogy foglalkozzanak a kérdés politikai oldaláual, mely a neuezett or­szágok protestáns egyházainak szabadságáual egységével uan összeköttetésben, de ugy ué­lik, hogy joguk uan hozzá s kötelességük is, hogy ezen egyházak érdekeit megfontolás és megsziu­leíés céljából az összes érdekelt felek figyelmé­be ajánlják. Mert fennállásuk 400 éue alatt ezen egyhá­zak gazdag áldást terjesztettek maguk körűi. S mikor a maguk számára szabadság után uágy­tak, ugyan azt hajlandók uoltak mindenkor pél­dásan megadni másoknak is. A lakosság műue­lődéséhez és fejlődéséhez is nagymértékben hoz­zájárultak. Mig a szenuedések és elnyomatások ideje aíatt a nyugati egyházakkal ualó kapcsolatot megtartották, Európa keletén olyan centrumot teremtettek meg, amely a többi hituallások és egyházak mellett, spt uelük szemben is a legna­gyobb jelentőséggel birt. Ezek az egyházak a szellemi és intellektuális életnek ilyen központjai maradtak mind a mai napig. Magy uesztesség és helyrehozhatatlan kár lenne tehát a protestantizmusra nézue, ha ezeket az egyházakat önállóságuktól és szabadságuktól megfosztanák s igy azok a „diuide et impera" politikája folytán egységüket is megtörue látnák s más népek és más kormányok elnyomásának kitéve, erejüket veszítenék, sőt mi több, még lételük-ben is fenyegeíue lennének. A hollandiai protestáns egyházak azért, a többi országolj protestáns egyházáivá! kapcso­latban, erőteljesen és komolyan hívják fel közre­munkálásra mindazokat, akik e veszélyeket köz­vetve, uagy közuetlenül el tudják hárítani s a pusztulást meg tudják akadályozni! Épen ezért uajha a közelgő békekonferencia Isten kegyelméből azt eredményezné, hogy a protestáns egyházak Magyarországon és Erdély­ben akadálytalan szellemi fejlődésre juthatnának s még sokkal inkább, mint a múltban, gazdag áldást jelenthetnének a saját népük és a körülöt­tük leuő népek számára! A hollandiai egyházak neuében: fí holland ref. egyház., A ref. egyházak. Az ujrakeresztel­kedők társasága. Az eu. lutheránus egyházikö­zösség. A keresztyén ref. egyház. A remonstrans testuériség. A baptista gyülekezetek uniója Hol­landiában., A szabad keresztyén gyülekezetek szöuetsége Hollandiában., Éí helyreáUitott euang. lutheránus egyházi közösség Uj reformáeiő. Hálás köszönetem fejezem ki mind ama test­uéreknek kik fenti eim alatt megjelent első cik­kemet észreuételekre méltatták. Előttem észrevé­teleik igen becsesek. Kérem őket s kérem többi testvéreimet/is, méltassák a jövőben is figyelem­re az ügyei, mely a fenti cím alatt Istennek ne­vében megindult. S kezeljék ez ügyet ugy, nem mint emberek ügyét, de mint Isten országának ügyét: szeretettel, s az igazság meggyőző erejével. A hozzászólások között van egy, mely az evangelikus egyház reformációját szükségtelen­nek tartja, ellenben főszükségletnek a bibliában lefektetett elvek buzgóbb hirdetését. Ez a lényege . . . gi testvér felszólalásának is. Á hitélet re­formációja l Erős resensust váltott ki cikkem ama passusa, a me!y a világi elemről szól. Midőn fenti cím alatt első cikkemet megír­tam, szemem előtt lebegett Megváltónknak az „egy akol és egy pásztór"-ról szóló kijelentése. Majd eszembe jutott a kérdés, mért vannak fele­kezeti különbségek, mi ezeknek oka, kinek ér­deke a felekezetiség s mi volna egyházi alapon a mód a jézusi elv megvalósítására ? A.bban egyet kell értenünk, hogy az a uallás, a melyet jézus hirdetett, felekezeti velleitásokat nem ismer. Jézus csak kouetőket és tanítványokat ismer. Azt is alá kell írnunk, hogy a jó Isten, ki mindnyá­junk Atyja, nem felekezeti szempontból vizsgálja

Next

/
Thumbnails
Contents