Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-02-20 / 7-8. szám

50 EVANCELIKUS ÓRALLO 1319 milyent kinálnak és azoktól veszi, akik kínálgat­ják. fíz azonban bizonyos, hogy a nép semmi mást nem vár, mint csak euangéliomot 1 D. Országos Lelkész Szöuetség rendes heti üléseit minden kedden tartja meg Budapesten. Él február 4-iki ülésen az 1848. XX. te. uégrehajtása és a hatholikus autonomia meg­ualósitása tárgyában egy memorandumot fogadott el s elhatározta, hogy ezen memorandumot kül­döttség utján adja át a magyar uallásminiszter-« nek. A 8 tagból álló küldöttség febr. 8-án tisztel­gett a miniszternél, akihez a szöuetség ügyueze­tő titkára a következő szavakkal fordult: „Uallásügyi Miniszter Ur! Az Országos Lelkész Szöuetség 1919 feb­ruár hó 4-iki gyűlésén az 1848. XX. te. végre­hajtása és a kath. autonomia megualósitása\igyé­ben a következőkben állapodott meg : ff hazai különböző hitvallású lelkészekből alakult Országos Lelkész Szövetség, bár napi politikával egyáltalán nem foglalkozik, mégis hi­vatásánál, a társadalomra "gyakorolt hatásánál fogva hazafias 1 kötelességének tekinti, hogy a Magyar Népköztársaság kormányát minden er­kölcsi befolyásával támogassa abban az irány­ban, hogy hazánkat a maga történeti egységében és nélkülözhetetlen belső rendjében megtartsa. A belső békesség és nyugalom elengedhet­len feltételének tekinti az 1848. XX. tc. mielőbbi végrehajtását és ennek keretében s vele össze­függőleg a katholikus autonomia megvalósítását. A törvény végrehajtása, illetőleg megalko­tása természetszerűleg csakis az érdekelt egy­házak és vallásközösségek előzetes meghallga­tása és a velük való tárgyalás alapján történhet­vén, az Országos Lelkész Szövetség szükséges­nek tartja elodázhatlanul az erre vonatkozó hiva­talos lépéseknek mielőbbi megtételét. Az O. L. Sz. me§ van arról győződve, hogy a hazai elismert vallásfelekezeteket vallási és kul­turális szükségleteiknek megfelelő kielégítése a belső béke érdekében annyira szükséges és ál­talános megnyugtatást és felekezeti békességet biztosítani fogja." Majd Haypál Benő ref. lelkész a következő beszédet intézte a miniszterhez: „Az Országos Lelkész Szövetség mély ag­gódással látja, hogy a jelszavak kergetésétől go­molygóvá lett a magyar közéletben az emberiség legnemesebb kulturértéke: a vallás, a szenvedé­lyek támadásainak céltáblájává tétetett. A világ­megigazitásra s a megértés templomának építé­sére rendelt bölcsességet és erőt, a vallást, em­beri szenvedély támadja és kisebbíti. Ijesztő vi­harként zug a szenvedély Ítélete, amely ezt az áldó bölcsességet és erőt az iskolai tanítás és nevelés eszközei közül ki akarja küszöbölni. Szilárdan állunk annak a meggyőződésnek az alapján, hogy az egyes emberek és a nemze­tek élet berendezkedése változhatik, — az ég és a föld elmúlhat — de az Urnák beszéde megma­rad mindörökké. Éjféli sötétben ez a tűzoszlop, amely fényt vet az útra és a célra; tikkasztó déli verőfény idején ez a felhő, amely csöndes e3Őt permetezett, a fárasztó életet bágyadt vándoraira. Örömmel, szivünk és egész életünk boldog odaadásával csatlakozunk a megujult idők önzet­len és becsületes munkásaihoz,' de nemzetünk féltett jövőjéért aggódva, figyelmeztetünk minden­kit, akit illet, hogy az erő, ha nem a bölcs be­látás kormányozza, erőszakká fajul s a szabad­sággal való visszaélés a szabadság bitorlása. Az uj idő komoly, őszinte magunkbaszálláat kiván. Magábaszállva mindenki és minden intéz­mény, a maga háza előtt söpörgessen. Sóbálvány­nyá mered az ember, ha visszanéz a múltra; megmered a mult tömérdek, ijesztő bűnének lá­tóra. A Vnuit ijesztő bűneinek nern az emberek vallásossága, hanem a hitetlenség egyetemessé­ge volt az oka. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy mindnyájan áldozatai voltunk a mult rom­lott közszellemének. A történettudósok az isko­lai nevelés számára kiválogatták az emberiség életének borzalmait s a történettanítás a véres harcok glorifikálása volt. A természettudomány a hatalom szolgálatában a természet áldásaiból átkot formált s az emberölő eszközök tökélete­sítésében mutogatta félelmes diadalát és kereste dicsőségét. De azért senkinek sem jut eszébe ítélettel sújtani és az iskolából kiküszöbölni 'a tudományt'. Szálljunk magunkba s midőn a régiek elmul­tak s mindenek megujultak, értsük meg, hogy meg kell ujulni a tudomány és a vallás iskolai tanításának is. Mi megérteltük és valljuk, hogy a tudomány és a vallás az ember lelkének két szeme. Józan ember nem szúrja ki az egyik szemét azért, hogy a másikkal jobban lásson. Ugy féltjük és óvjuk ezt a kettőt, a vallást és a tudományt, mint szemünk világát s e féltő s óvó munkára meggyőződésünkből merítve bátorítást, kijelentjük: ha a hatalom kénye a nemzet megkérde­zése nélkül akarna a vallástanítás előtt bezárni az iskola kapuját, minden készséggel gyűjtjük össae azt az erőt, mely ki fogja nyitni a ;bezárt kaput." Dr. Vass uallásminiszter a küldöttséget igen szívesen fogadia s örömét fejezte ki afelett, hogy az ország összes vallásfelekezeteinek lelkészei ií.tj

Next

/
Thumbnails
Contents