Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-02-20 / 7-8. szám

XV. Buctepest, 1919. F*r r 20. AP 7-8 srr.m. I.RJ AZI ES ISKOLAI HETILAP. A >'jjOÍ $.'í<4teiv>i és Mtvá&i j^ftífí minóenflcrü }.!Ci:í»s Miloemony'. * Hír&etéj&«U f»cv««e f-s ár«, vttíimm*. áz «•«<?!­írges rekía»5.íció is * k? svcr­kéézíőnfihez: Nav/.ká UiviUá Test n?«gyí-> kßi&ftndc« ffl* VSLEt.ŐS SZERKESZTŐ: N O S Z K Ó IST¥ ÜL M' rélitó.sUeresKtúri teikész. | Megfenik ketonként iv«n l A hip iTA : | Egés; évre ... 36 K j félévre 1 8 K { '-gyes szám ára .. so f J HelxNléWK'k <M ; »./ysu-ai»t S f»; . | It»i>«wí (SiiEÄl K I A t'aauw- tíM ttf atU^f »t, ';»; tÁRTAí.OMlHySÉK. VBKáftCÍKK : Mit oár a nép? D. — Oí-sxátjfos telhész Safioetség. — A. holland jgírotésffcns eégkásak foi»omjs«gíé íel e' ~ uí reformáció. Mayer Pál. - Kőzéíeffink. - fíelélet. Pálgáaattík és hirdetések. Mit uar a nep Valamikor así apostol igy sóhajtott fel aa ujuló időknek küszöbén: „Uj eget és uj földet warunk". Ma csak a föld porában kúszik minden gondolat, az égről megfeledkezik a fold embere, »agy ha megemlékszik róla, nincsen benne áldás. -Földosztás, heuerési napszám, jóléti, látványos­ság, érzékeket csiklandozó mámor és féktelen szabadság a mai ember életidaálja. S&oraaru és szégyenletes kor ez, melyben a lélek nem tud már repülni és a sztunek mélységeiben nem te­remnek emelkedésre Uésstó gondolatok. És én még sem hiszem, hogy ez a lelki ui­lág api a ci n mai kor emberének napi kenyere. Sallang e;; csak, melyet ráaggattak, de amely az élet igáját könnyebbé nem teszi. Én nem a jel­szavakból, nem is a mindeneket megfenyegető szélsőségek lármájából, hanem a templomos, az imádkozó, a szótalan bánat mélységeitől ragyo­gó szernii, a némán tiirő, a jobbat uáró nép lel­kületéből igyekezem kihámozni a feleletet arra a kérdésre: Mit uár a nép? Sokat panaszkodtunk a háború leiket emész­tő pusztításai miatt. Sokat elmélkedtünk a uallás­erkölcsi erők meghány aílásának szomorú tünetein. A uilágháboru első hullámcsapásai a lelket ual­lásosabbá, a sziwet szereióbbé tette. £-1 uilághá­boru ué? ;sö hullámesapásai minden ualláserköl­csi értéket elbontással fenyegetnek. És mégsem ez az igazi jellemzője a nép lelkületének. Ez a nagyméretű hanyatlás a betegségen áteső szer­uezet természetes ellankadása. Én azonban látom az ébredésnek és talpra állásnak a tiineíeit is kibontakozni. Látom, hogy minden igazi lelki ér­ték nagy keresletnek öruend. „Az árát sem kér­dezik", csak érték legyen. Nekünk euangélikusoknak most u irr ad uj jöuc. Ha crlölusszuk a uirradat óráit, forró napra ébredhetünk, melyben mindenünk soruadni fog. Vigyázzunk és imádkozzunk, hogy hü és becsü­letes szolgák lehessünk. A nép az euangéUomot uárja. Örömhírét egy uj élet uirradásának. Ha­mis eaangéliomokra is sziuesen hajlik, meri nem tudja melyik az igazi, sőt azt sem igen tudja, hol keresse? Szomorú ítélet ez reánk, az euangéliom hiueire, sőt szolgáira, akik kopott cégérei uagyunk az enangeliomnak. Uj reformációról ábrándozunk, hát kezdje el kiki önmagán. De hát az az emberek Legna­gyobb baja és szégyenletes gyarlósága, hogy mindenki mást akar reformálni s meglátja, sőt nagyitóual keresi, mások szemében a szálfái, mig a magáéban a 'gerendát is letagadja. A nép igazi euangéliom: lelket uár az egyház minden intéz­ményében, de elsősorban igehirdetőiben. Ezek reformálódjartak í Protestáns politikai párt alakí­tásától uárják sokan a protestáns ügy fellendü­lését. Hiu gondolat, hiszen az egyház nem kül­ső, hanem belső hatalmi tényezők érvényesülé­sének a tere. A nép nem politikai párt alakítását uárja tőlünk, hanem minden politikában és az egész közéletben egy kis euangéliomi telket. Tessék csak megfigyelni azokat, akik politikába ártották magukat, hogyan yeíkezíek ki éuangéti­omi lelkületükből a politikai küzdelmek sáros porrondjain. Reform pártok és bizottságok diuaios rom­bolásaiban biznak a heuesebb uérü emberek. Hiszem, hogy a rombolásig el is jutnak majd, de kételkedem, hogy nemes, alkotó munka kelne nyomukon, mert nem látom az euangéliom lelkét kisugárzani a szándékaikból. Nem reformbizott­ságokat uár a mi népünk, hanem euangéíiomot az egyes emberekbe, euangéliomoí az egyházba, euangéliomoi a társadalomba, euangéíiornuí áz egész életbe. Ha mi nem tudjuk az igazi euan­géliomot megadni neki, akkor olyat fogad be, a \

Next

/
Thumbnails
Contents