Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1919-02-09 / 6. szám
I 4» EVAN 0F T JKUS ŐRÁIXC 1919 egyetemes német egyházi énekeskönyv, egyetenémet egyházi istentiszteleti rend, theologusképzés stb. stb. Itt az alkalom úgymond, hogy mindezt egész Németország egységes szellemben oldja meg. » * * Összefoglalva már most e rövid ismertetés' anyagát, kétféle eredményre jufunk: külső szeruezet tekintetében a reformmozgalom szóuiupinek csaknem kivétel nélkül oly szervezeti minta lebeg a szemeik előtt, mint a minő a magyarhoni euang. egyetemes egyház szeruezete: egyházközség, mint minden jog és hatalom forrása, prouineiális közigatási fokozat — nálunk esperesség, — tartományi uagy országos jokozat — nálunk az egyházkerületek és birodalmi fokozat, nálunk: egyetemes közgyűlés. Mindenütt uálaszímányok uagy tanácsok, mint a közigazgatás rendszerinti tényezői, — és lelkészi hiuatalfók, mint annak tényleges uezetői (lelkész, esperes, püspöh), kivéve a birodalmi fokozatot, a melynek élére csak néhány iró óhajt érseket uálasztani, a legtöbbje nyitua hagyja a kérdést. — (l. Michael: Der deutsche Kirchentag halt alle uier fahre seine ordentliche Versammlung. Er mahlt: seinen Verrualtungssitz und seinen Vorsitzenden, den deutschen Brzbischof.") íme, külső szeruezeti reformkérdésekben igy gondolkoznak a nagy német egyházban a máris megvalósult socialdemokrata államközösségen belül. . . . Nálunk? . . . még azt a kis szeruezeti egységet i3 szeretnék felrobbantani egyesék, a mi még ma ugy, a hogy összetartja szerencsétlen Lutherániánkat. A másik eredmény, a mire a német reformmozgalmak szemléletnél jutunk, az, hogy e mozgalmak belső célja az egyház belső megerősítése, sikeres ifjúság neuelés, íheolcgus-képzés, beimisszió, istentiszteleti rend stb. stb. ... Nálunk — a reformerek közül — hányan beszélnek erről? Geduly Henrih. KÖZÉLETÜNK ^A. terror» nefoöálbhjja az, amit Szegeden műveinek a szocialisták. Bejelentették, hogy ezentúl minden prédikációt uégig fog halgetni egy Szocialista megbízott, s ha a leikésa beszédében társadalmi, uagy politikai dologra térne ki, akkor a szó szoros értelmében kikergetik a templomból. fi szólás-szabadság elleni merénylet tiltakozásunkat és legmélyebb felháborodásunkat uáltja ki, mert a azószék nem csak arra ualó, hogy a lelkész csupán hitbeli dolgokkal foglalkozzék, hanem a keresztény uilágnézet ezemszögletéből tekintue megbíráljon társadalmi és politikai eseményt. Lelkészek és híuek akadályozzátok meg, hogy az istentagadó uallástaianok ne tehessék az imádkozásnak házát latroknak barlangjává 1! I Hátrább agarakkal, — üzente Wilson ellensegeínknek. Az erőszakoskodások, kegyetlenkedések híre eljutott a párisi békekonferenciára, s az igazság ereje diadalmaskodni kezd, hazánk ügye felett uirradni kezd az ég. Hálás szíuuel fordulunk a nagy férfi felé. ki síuár elhagyatottságunkban igazságos ügyünk mellé állott s hiszszük, hogy a háború uérözönéből, a békekonferencia tárgyalásaiból, nem az oláh embertelenség és nem a cseh telhetetlenség, hanem a mi nemzetünk kultúrájának géniusza, a mi forradalmunkkal éruényre juttatott igazi demokráciánk kerül ki győztesen. f „ A. politikai erö és a hatalom kérdése mBndta Kúnfi — hógy miképpen lesz elintézne a uallásoktatás ügye az iskolákban." Nyílt és bátor a szociáldemokrata miniszter nyilatkozata, következetesen ragaszkodik elueihez és pártja programmjához, amit uégre is akar hajtani, de nem erőszakkal, hanem a „politikai erő és hatalom" mértéke szerint. Amilyen őszinte és férfias a közoktatásügyi miniszter kijelentése, olyan bátornak és köuetkezetesnek kell lenni a mi fellépésünknek is, kik a ualláserkölcsi neuelés törhetetlen hívei vagyunk. Mlnissíereh nyilatkozatai. Nem akarok hímet uarrni a mondandóimra, hanem a krónikás egyszerüségéuel rögzítem le a mát kormányzó hatalmasok egyházunkat érintő nyilatkozatait. Kunfi közoktatásügyi miniszter a uallástaní^ tás ügyében nála járt felekezetközi küldöttségnek a szocialista párt programmja szerint válaszolt s szinte formálisan bejelentette a senki által nem kívánt kultúrharcot. Uégtelenül sajnálnánk, ha e rettenetes helyzetben, melyet az élet fordulatai a hazára és ez egyházra zúdított, még a kultúrharc nyomorúságai is zaklatnák társadalmunkat. De ha rákényszeritenek, felvesszük a harcot s a valláshoz ualó jogunkat a uallástalanokkal szembea is meg fogjuk uédelmezni. Uass jános uallásügyi miniszter legújabban az egyház és állam uiszonyáról nyilatkozott. „Ma europaszeríe az.az irány lett uralkodó, amely az állam és egyház széíuálasztását kiuánja. Ez elől nsm lehet bitérni." ilyen uilágosan még nem beszéltek erről a kérdésről. Ebből azonban csak az köuetkezik,' hogy ideje az „azután" kérdésével is foglalkoznunk. Nem nézhetjük az esetlegességeket ölbetett kezekkel. Ugyancsak Vass fános az újságok szerint a nála járt protestáns küldöttségnek az 1848. XX.
