Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-02-01 / 5. szám

1919 Megmaradt toüábbá a hazai misszió körökben a lelkes torekués, hogy a missziói munkából Ujból kiuegyék részüket. Ugy az ifjak mint a hajadonok sorából ismét számos növendék jelentkezeit, ugy hogy húsúéikor uj tanfolyam nyilik meg a lipcsei missziói szemináriumon. Az itthon léuő s az egyptomi fogságban szenuedó hittéritők pedig égő uággyal uárják az időt, amikor eláruult állomásaikra uisszaíérhetnek. Indiában eddigi missziói munkánk eredményéből ugyszóluán semmi sem ueszeít el. Missziói módszerünk, amellyel kezdettől fogua önálló tamul lutheránus egyház alapítására törekedtünk, amihez derék benszülött lelkészi kart neueltünk s gyülekezeti, ualamint zsinati szeruezeteí alkottunk, beuált. A tamul misszió eredményesen megállta a tüzpróbát s biztató jöuőbe tekinthet. Ke/e/ afrikában, hol még csak 25 éu óta dolgozunk, még nem áll munkánk ilyen biztos alapokon. Itt azonban elég tapasztalt hittérítőnk s ualamennyi missziói nöuérünk helyén maradhatott, minek kouetkeztében kilimandzsárói és meruuidéki gyülekezeteink a legnagyobb meglysértésektől megóuattak. így a német-keletofrikai missziói a háború első éueiben még a folytonos fejlődés jeleit mutatta, ami csak az utolsó időben akadt meg. Ezen misszió mezőről is sok bizonyságtételt nyertünk a megkereszteltek hithűségéről. j Így az egészet áttekintue elmondhatjuk, hogy bár sok fájdalmas ueszteséget szenuedtünk és számtalan akadály gördült elénk, azért eddigi missziói munkásságunk eredménye ugy Indiában mint Afrikában csaknem sértetlenül megmaradt. Ügyünk barátai s az ujabb kiküldetésre alkalmas munkásai pedig uárua uárják, hogy az ujból megnyíló ajtón ismét beléphessenek, megakadt munkájuk folytatására. Őrizzük meg mi is és uigyük át egy boldogabb jöuőbe a misszió és főképén a lipcsei eu. luth. misszió iránti áldozatkész szeretetünket, hogy reánk is uonatkozhassék a régi prófétai szózat: Kelj fel, uilágosodjál; mert eljött a te uüágosságod. És járjanak a pogányok a te uilágosságodban. Scholtz Ödön. Uj reformatio. (Hozzászólások) fíz „Eu. Őrálló" 1919-iki első számában Mayer Pál ikladi lelkésztestuér tollából megjelent: llj reformátió című cikkére több oldalról uisszhang érkezett. Sajnáljuk, hogy a mostani papír szűk uilágban ezen értékes cikkeket a -maguk teljes terjedelmében nem közölhetjük s kérjük a cikkek szerzőit, hogy ez alkalommal elégedjenek meg azzal, hogy beküldött cihiíeiket, mint hozzászólásokat níuonatosan hÖ>üíiúli. Dr. Hraloua-fisah;.] László a pest megyét esperesség buzgó ügyésze nem ért egyet a cikkiróual abban, hogy euang. egyházunknak uj reJormátióra uolna szüksége, mert habár a uilágtÖrténelem forduló ponthoz érkezett is, egyházunkban olyan uégtelen nagy átalakulásokra és átalakításokra nincs szükség. Először azétí, mert egyházunknak minden ideális célja, minden törekuése, egész szeruezete demokratikus eiueken épült fel. Másodszor azért, mert egyházunkban soha senkit sem gátoltunk meg abban, hogy olyan nyeluen érintkezzék imáiban Istenéuel, amilyenen neki jól esik. Minden Lelkész gyülekezetében ieljesen szabadon hirdethete Isten igéjét bármilyen nyeluen. Harmadszor azért, mert a cikkíró szeruezet tekintetében sem jauasol ua-ami ujat. A cikkírónak a uilági elem részueíele és befolyása az egyházi életre fáj. Főleg a lelkész mellé rendelt felügyelő szemében a uöros posztó. Pedig az állás éppen a presbiteriátíls rendszerből fejlődött azon az alapon, amelyet a cikkíró is egyedül tart biblikusnak. Ezzel szemben hiuatkozik egyházunk történelmére, prot. fejedelmek, uéríanuk áldozatára, amelyet a uilágiak egyházunk fenmaradásáért hoztak. Elismeri dr. Kralouánszky, hogy alkotmányunk a mai kor igényeit túlélte s hogy azon uáltoztatnunk keli, de hogy bármely rendelkezése az undor érzéséi ualhaíná ki, ezt ízléstelen kijelentésnek tartja. Üégüi fájó sziuuel áliapitja meg, bár nem törődik ue-.e sokat, hogy cikkíró a kiuálással is előhozakodik. „Nem reformálni kell tehát beniiünltei, hanem igenis a bibliában lefektetett eluek odcuidóbb, lelkiismeretesebb és buzgóbb hirdetésire, a hitélet intenziuebb fejlesztésére uan szükség". Dr. Tirtsch Gergely „A uilági elem egyházunkban" című beküldött igen ügyes cikkébea csak arra a kijelentésre reflektál, amely szerint Mayer cikkíró nem kiuánja az egyházi /etügyelőt, hanem a gyülekezet ügyvezetését csak a lelkészre bizná. „Hogy ezen pontja homlokegyenest ellenkezik az ő általa is nagyban hangoztatott egyetemes papság eluéuel, ezt ama lelhés ítarsunk ugytátszik nem is érzi. Sajnos, hogy sok gyülekezetben tényleg ugy is uan, hogy az eyyházfelügyelő hiuataloskodását csak a gyűlésen ualó elnöklésében látja s az egyházi étet uezeíését a maga egészében ä lelkészre bizza. De ez nem tünteti fel az elu helytelenségéi, csak az illető egyén lanyhaságát 1 Ue keressük a hibéí az egyházi töruényben uagy szokásban, hanem a személyben, Uan még — hála az Istennek — elég buzgó hiuünk, ki kötelességének igen szépen