Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-02-01 / 5. szám

SMNeeUKüS ORALLO 1919 megfelel s hiuatása magaslatán áll. Bpp abban áll a eura pastorális bölcsessége, hogy olyan egyénekre tereljük a gyülekezet figyelmét, kik felügyelői hiuatásuknah megtudnak felelni, esetleg magát a felügyelőt is befolyásolhatni, hogy öröme teljék hiuatása teljesítésében. A uilági elem kíkiissöbölése az egyház uezetéséből megtagadása az igazi keresztyéni alapnak, megtagadása a magyarországi euangeiikus egyházi multunknak De eme köuetelés nem felel meg a mai kor gondolati áramlatának sem. Ma, midőn az állami életet minél szélesebb alapra akarják fektetni, amidőn a demokratikus eszmék mindjobban tért hódítanak, s minél szélesebb rétegeket akarnak beleuonni a nyiluános élet irányításába, ma ezt az eszmét hangoztatni, hogy a uilági elem képuiseletére az egyház uez'etésében szükség nincs, ualóságos anaehronismus, korunk eszméinek ualóságos félreuezetése." Dr. Tirtsch ellenkezőleg a uilági elemnek minél nagyobb működési tért kiuán biztosítani egyházunkban, hogy ezáltal az egyház iránti szeretet erősödjék. Mert a jöuő egyházának főleg erre lesz szüksége. Az állam esetleg nemcsak a pénzbeli segélyt, hanem erkölcsi támogatását is meguonhaíja az egyháztól. Nem lesz állami töruény, amelynek alapján az egyházi és iskolai adót behajthatjuk s csak az egyház iránti szeretetből fakadó önerőnkre leszünk utalua. Óua int az ilyen odauetett, talán elkeseredésből származó gondolatoktól. Ha reformálni akarunk, akkor meg kell értenünk a reformátió lényegét, amely nem uj alakulatokra irányul, hanem a rnegleuőnek tökéletesítésére. Reformálnunk kell az egyház, a Krisztus iránti szeretetet, fel kell ébreszteni s megtartani a hiuek hitbuzgóságát. . . . . gi lelkésztestuérünk Mayer cikkére reámutat a mai ueszedehnes időre, amikor a lelkész sem a templomban, sem az iskolában a nép akaratáual szembe nem.helyezkedheíik. Nem tartja uj rejormátiónak azt, hogy a felügyelőt kitessékelni óhajtja a cikkíró, maholnap nem lesz majd, aki a felügyelői széket elfoglalja, flz sem uj reformáiió, hogy a püspököt életfogytiglan auagy egy pár éure uálasztassuk meg. Él fegyelem tekintetében uallja ama meggyőződését, hogy a megátalkodott bűnösöket az uruacsora éluezésétől kell tiltani, de a hiueknek az egyházból ualó tömeges .kizárása talán a templomok lerontására uezetne. Bz nem reformátió! Reformátió akkor uolna, hü a léleknek megmutatná az üdvösség uj útját, amint azt Luther cselekedte. Mint Titanic elsülyedásekor elsóhajtott fohász: „Te hozzád közelebb óh Uram!" ugy él ez a uágy most is az emberekben. Meg uan arról győződue, hogy az Istenhez uezető utat most is csak Jézus mutathatja meg. KÖZÉLETÜNK i,

A kormány és a jog. flz uj kormány hiuataiDa lépésekor irányeluéül tűzte ki, hogy a jogra és nem az erőszakra támaszkodik. Húnfi miniszter azonban alaposan megcáfolta ezt a kijelentést, midőn hét egyetemi tanárt neuezett ki. köztük olyanokat is, kiknek tudományos munkássága az egyetemi tanári színuonalat még csak meg sem közelíti. Ezzel a eselekményéuel Húnfi az egyetem ajánlási jogát sértette meg, melyet biztosít az 1878: XIX. tc. 2. és 7. §-a, touábbá az 1912 XXXVI. tc. 6. §-a. De sérti ez az intézkedés az 1897: XX. te. 33. §-át is, mely szerint. olyan állás nem szeruezhető és a kíneuezetJnek járandóság nem utaluányozható, amelyet az országgyűlés az éui költséguetési előirányzatban jóuá nem hagyott. Kúnfi tehát többes töruénysértést köuetett el amikor ezt megtette, uajjon gondolt-e arra, hogyha a minister nem respektálja a töruényeket, akkor hogyan tiszteljék mások? Vagy táláéi Kúnfi is a „Világ" nézetét uallja, mely szerint éz egyetem joga csak autonóm maradiság? jj

ní Miin^anélh^litiili mnnkájs. A „ Pesti Hírlap" elleni ostrom megmutatta, hogy uannak bizonyos elemek, kik egy újfajta cenzúrát akarnak meghonosítani: a terrort. Midőn akadt egy hazafias magyar lap, mely a munkanélkülieket munkára híuta fel az ország létének megmentése érdekében, akkor sötét alakok, hordó tetejéről szaualó bujtogatók ráuszítják a felelőtlen bolseuiki tömeget. Ezeknek minden törekués, mely Magyarország létét és jöuőjét tartja szem előtt: ellenforradalom. Féktelen Izgatás folyik minden ellen ami az ország érdeke és a rend szolgálatában történik, mert nem az

v anarchiát szolgálja. A sajtószabadság e példátlan megsértése legmélyebb felháborodásunkat uáltja ki annál is inkább, mert ha a kormány erélyes intézkedéseket nem tesa, nem tudhatjuk, hogy item ér-e minket is hasonló sérelem ? él ssoefátista közoktatásügyi programnak teljes üzembe helyezéséuel akarta dr. Kúnfi Zsigmond a közoktatásügyi ministeri tárcát elfoglalni. — Saját megfontolása, auagy rajta kiuül álló tényezők hatására ? — nem tudni biztosan — de elmaradt a nemcsak gyökeres, de kóros reformok egész sora. Mert nem az egyéni meggyőződést, hanem az egész ministérium felfogásét kell szemmeltartani a ministeri teuékenysége terén. „Sapientissime se subieeit" egy újabb formája a bársonyszékért. De ezért köszönet a se subiciensnek!